Halmozottan hátrányos helyzetűek a fogyatékkal élő nők

Páva Hanna, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője a fogyatékkal élők munkaerőpiacon és oktatásban elszenvedett hátrányaira hívta fel a figyelmet.

Elmondta: ma Magyarországon a fogyatékkal élőknek mindössze 9 százaléka dolgozik, míg ugyanez az arány az Európai Unióban 40 százalék körül van. Az oktatás területén is hasonló adatok tapasztalhatók, hiszen a fogyatékossággal élő embereknek csupán 5 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, 20-30 százalékuk pedig az általános iskolát sem tudta elvégezni. Ennek következtében a munkaerőpiacon is sokkal nehezebb helyzetből indulnak, amihez hozzájárul, hogy a munkáltatók sok esetben elzárkóznak a foglalkoztatásuk elől.
A főosztályvezető hozzátette, a minisztérium január 1-jétől elindította komplex rehabilitációs programját, amelynek célja, hogy a fogyatékkal élőket ne rokkantnyugdíjasoknak, hanem a társadalom aktív tagjainak tekintsék, és az ép embertársaikhoz hasonlóan tudjanak munkát vállalni.

Gurmai Zita az Eurobarométer tavalyi adatait ismertetve elmondta, minden második európai erősnek véli a diszkriminációt a fogyatékkal élő személyekkel szemben, ám - Gurmai szerint - már ezt az eredményt is sikernek kell tekinteni, hiszen látható belőle, hogy a közvélemény érzi a probléma súlyát.

"A szegénység nőarcú" - tette hozzá az európai parlamenti képviselő, utalva azokra a többszörösen diszkriminált fogyatékkal élő nőkre, akik még hátrányosabb helyzetben vannak, mint hasonlóan sérült férfitársaik.

A konferencián felszólalt Gömöri Zsolt is, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, aki elmondta, a pekingi XIII. paralimpiai játékokon 150 ország 4000 sportolója fog részt venni, köztük a magyar versenyzők, akiknek azonban csak kevesebb mint 30 százaléka nő.

Előadásában kifejtette: egy közelmúltban végzett közvélemény-kutatás rámutatott arra, hogy a magyarok mindössze 2,4 százaléka rendelkezik valamilyen fogalommal a paralimpiáról, és csupán 20 százalékukat érdekelné az esemény.