A tüdőrák korai kimutatására szerveződött nemzetközi tudományos program népes kutatócsoportja 2006 októberében közölte eredményeit harmincezernél több felnőtt komputeres tomográfiával végzett vizsgálatáról. A nagy feltűnést keltő tanulmány összefoglalása egyetlen tömör mondat volt: "Az évente végzett komputeres tomográfiás szűrővizsgálattal a tüdőrák megtalálható és kezelhető".

A következő évben egy másik munkacsoport az optimistának minősíthető eredményeket kétségbe vonta és az ilyenféle vizsgálati módszerek általános használatát nem tanácsolta, amíg nem lesznek meggyőzőbb bizonyítékok, de az eredeti szerzők ezt a kritikát azonnal visszautasították.

Az első tanulmány a világ jelenleg első számúnak tartott orvosi folyóiratában jelent meg és bizonyos részeredményeket még az Amerikai Orvosszövetség ugyancsak fontos lapja, a JAMA is közölt. A botrány most itt robbant ki.

A tudományos vizsgálatok végzésének, az adatok értékelésének függetlenségéhez elengedhetetlen, hogy külső befolyás, például gyógyszervizsgálatoknál a gyárak érdekei ne érvényesülhessenek. Ennek megfelelően minden jelentős szakfolyóiratban a tanulmányok végén a kutatóknak nyilatkozniuk kell, kaptak-e valahonnan anyagi támogatást.

Claudia I. Henschke, a rosszindulatú tüdődaganatok tanulmányozására szerveződött munkacsoport vezetője és valamennyi munkatársa felelősségének tudatában annak idején úgy nyilatkozott, hogy semmiféle olyan anyagi érdekkapcsolat nincs a háttérben, amit feltüntetniük kellene.

Tekintve, hogy külső megfigyelők ezt már korábban is kétségbe vonták, a JAMA főszerkesztőjének a munkacsoport tagjai most levelet írtak, amelyben közlik, hogy számos szabadalmat sikerült kidolgozniuk. Ezeket az illetékes hivatal elfogadta és ezek pénzügyi eredményei a tanulmány lebonyolításában érvényesültek, de az is kiderült, hogy az egyetem, a Cornell University alapítványa, amelyik a vizsgálat egyik financiális támogatója volt, erre a célra 3,6 millió dollárt kapott a Liggett Group Inc. dohányipari cégtől.
Henschke és munkatársainak levelében az szerepel, hogy ezek az anyagi érdekeltségek tudományos eredményeik értékelését, következtetéseik levonását nem befolyásolták - nem is gondolták, hogy erről említést kellett volna tenniük. Tekintve, hogy tanulmányukban azt sugallják: a dohányzás életveszélyes következményének szűrővizsgálattal történő, korai fölismerése biztonságos és lényegében megoldja az egészségügyi gondot, a cigarettagyártók, az amerikai médiában csak Nagy Dohány néven ismert ipar érdekekeinek megjelenése nem zárható ki.

Az amerikai tudományos közéletben nyugtalanságot keltett ez a hír, mivel az utóbbi időben már többször kiderültek hasonló esetek, amikor például gyógyszervizsgálatok során a gyártó cég tettenérhető érdekei miatt bizonyos vizsgálati adatok, statisztikai értékelések torzulást szenvedtek.

Catherine DeAngelis, a JAMA főszerkesztője a kutatócsoport elnézést kérő levelére a folyóiratban azonnal reagált és a szerzők magyarázatát tudomásul vette. Arra a kérdésre viszont, hogy közölték volna-e a dolgozatot, ha akkor tudomást szereznek a cigarettaipari támogatásról, azt felelte, hogy abban az esetben ez a cikk semmi körülmények között a JAMA hasábjain nem jelenhetett volna meg.

Egyetlen társadalmi szervezet, a Lung Cancer Alliance (Tüdőrák Szövetség) vezetője kelt csupán Henschke és munkacsoportjának védelmére és azt mondta, hogy ezeket a kutatókat egyszerűen rágalmazzák. A kérdést közvetlenül tanulmányozó újságírók hamar kiderítették, hogy a Lung Cancer Alliance is kapott ipari támogatást. Őket az a műszergyár segítette jelentős összeggel, amely a szűrővizsgálatokhoz használt komputeres tomográfokat készíti.