A szülők általában három kérdést tesznek fel ebben a témában: mikor kezd a gyerek hazudozni, milyen okok késztetik erre és mikor tekinthető a hazugság valami zavar jelének? A pszichológusnő erről szóló könyvéből a Corriere della Sera című olasz napilap idézett.

"Először tudni kell, hogy a hazudozás hozzátartozik az emberhez, minden emberhez és ez egy normális, fiziológiai jelenség" - magyarázza. Hároméves korban kezd megnyilvánulni, néha még korábban és gyakoribb a fiúgyermeknél. Súlyosabb dolog, ha a gyerek nemcsak időnként hazudik, hanem folyamatosan, mert így hozza magát kapcsolatba a külvilággal, vagy ami még rosszabb, a saját világával.

Az okok, amelyek miatt a gyerekek hazudhatnak, többfélék, mint gondolnánk. Hazudhatnak, hogy elkerüljenek egy büntetést - ez az egyik leggyakoribb hazugság - de azért is, hogy kompenzálják önbecsülésüket. Hazudhatnak, hogy megvédjék külön kis belső világukat, vagy hogy elfogadtassák magukat más gyerekekkel úgy, hogy soha meg nem történt "hőstettekkel" dicsekednek. Hazudhatnak, hogy elérjék másképpen csak nehezen megvalósítható céljaikat vagy egyszerűen csak azért, hogy felhívják magukra a figyelmet.

Ezek "egoista" hazugságok, de vannak "emberbarátiak" is, amelyekkel segíteni vagy védeni akarnak valakit. Vannak "fehér" hazugságok, amelyek udvariasságból születnek, gyakran abból a vágyból, hogy ne kerüljön valaki kellemetlen helyzetbe.

"A felnőtteknek, akiket nyugtalanítanak a gyerekek hazudozásai, nem szabad elfelejteniük, hogy mi, felnőttek is mondunk hazugságokat, amelyeket sokszor nem is tartunk annak, mint például amikor a gyerekkel tagadtatjuk le magunkat egy telefonáló előtt. Egyéb klasszikus szülői hazugságok a szexuális szférával kapcsolatosak. Súlyosabbak a válást igazoló szülői hazugságok. De tulajdonképpen minddel a hazugságot legitimizáljuk" - figyelmeztet Monica Tognoni.

Fel lehet-e fedezni az igazságot a gyerek-hazugság mögött? Nem könnyű, de lehetséges. A gyerek a felnőttnél következetlenebbül hazudik, ellentmondásba keveredik, túloz és ezek mind olyan jelek, amelyekből a szülő rájöhet, hogy amit csemetéje mesél, az nem az igazság - állapítja meg a pszichológusnő.