A bizottság a 2007 februárjában a miniszterelnök által létrehozott három kerekasztal - nyugdíj és időskor, oktatás és gyermekesély valamint a gazdaság és versenyképesség - közül az első kettő tevékenységéről kapott tájékoztatást a testületek elnökeitől.

A nyugdíjrendszer fejlesztése tekintetében a fő kérdés az, hogy az egyes életpálya szakaszokhoz hogyan lehet olyan megtakarításokat hozzárendelni, hogy az időskori biztonság alapja meglegyen - foglalta össze Gúr Nándor a foglalkoztatási bizottság szocialista elnöke az elhangzottakat az MTI-nek.

Az ülésen elhangzott, hogy a fejlesztésre több változatot dolgoznak ki a nyugdíjrendszer továbbfejlesztésére, amelyekkel az év végére készülnek el a szakemberek.

Holtzer Péter elmondta, hogy jelenleg az átlagnyugdíj a nettó bér 60-65 százaléka, míg az új nyugdíjak, azaz a 2004-2007 között megállapítottak esetében ez az arány 75-80 százalék. Hozzátette, hogy 65 évesen nyugdíjba menve - ami a jellemző európai korhatár - a száz százalék is elérhető.

Komoly problémának nevezte, hogy különböző okok miatt sokan kiszorulnak a nyugdíjrendszerből, ezért felvetődött: számukra is biztosítani kell, hogy ne kerüljenek idős korukra az ellehetetlenülés helyzetébe. Felmerült - mondta - hogy a minimális létbiztonságot állampolgári jogon járó nyugdíjjal is biztosítani lehetne. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a rövid távú nyugdíjpolitikai intézkedések ne fejtsenek ki torzító hatást hosszú távon a nyugdíjrendszerre.

Az oktatási és gyermeksegély kerekasztal (OKA) elnöke Fazekas Károly a prioritások közül kiemelte a tanári szakma presztizsének helyreállítását, a tanári kar minőségének javítását.

Célként fogalmazta meg a "megtanító iskolát", ami mindenki számára biztosítja az alapkészségek elsajátítását, a munkaerőpiachoz jobban alkalmazkodó oktatási rendszer kialakítását.

A bizottság javaslatot dolgoz ki arra, hogyan lehetne a behozhatatlan induló lemaradásokat megelőzni. Ez elsősorban az óvodai rendszert érinti. Szintén javaslatokat tesznek arra, hogy a pedagógusképzés készítse fel a leendő tanárokat a hátrányos helyzetű diákok tanítására.
Elmondta, hogy az OECD legutóbbi jelentése kritikaként fogalmazta meg, hogy Magyarországon rendkívül nagyok a különbségek az iskolák között, aminek kezelésére szintén javaslatot dolgoznak ki az OKA szakemberei.

Filló Pál, a foglalkoztatási bizottság szocialista alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a szakmunkásképzőkből kikerülők 35-40 évig lesznek a munkaerő-piacon, képzésükkel alkalmassá kell tenni őket arra, hogy tudásukat 3-5-évente megújítsák, és szükség esetén képesek legyenek szakmát is váltani.