Az MTI azután kereste meg a szakembert, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a hétvégén egy előrehozott választás szükségességéről beszélt, majd a két kormánypárt között a koalíció jövőjét is érintő feszültség alakult ki az egészségügyi miniszter hétfő reggel bejelentett leváltása miatt.

Lövétei István elmondta, alkotmányjogilag kétféle módon kerülhet sor új választásokra. Az egyik lehetőség az, hogy az Országgyűlés feles döntéssel határoz az önfeloszlatásáról; ekkor az államfő új választásokat ír ki.

A másik eset az, ha a miniszterelnök lemond, és 40 napig nem találnak olyan személyt, aki mögött a parlamenti többség fel tudna sorakozni egy bizalmi szavazáson. A 40 nap elteltével az államfő új választást ír ki.

Ha a parlamenti többség talál olyan személyt, akit támogatna, akkor az új kormányfő megválasztásáról és a régi megbízatásának megszüntetéséről egy szavazással döntenek. Ekkor új kormányt kell alakítani, de az új miniszterelnök a korábbi miniszterek kinevezését is javasolhatja az államfőnek.

Ha a parlament a saját feloszlatásáról dönt, a határozatot megküldik a köztársasági elnöknek, aki három hónapos határidővel kiírja az új, kétfordulós országgyűlési választást. A tapasztalatok szerint az új kormány megalakulásáig csaknem fél év is eltelhet - fűzte hozzá az alkotmányjogász.

Addig, az átmeneti időben a korábbi kormány marad a helyén ügyvezetőként. Ez azt jelenti, hogy az új kormány felállásáig nem hozhat önálló hatáskörben kormányrendeletet, és nem köthet nemzetközi szerződéseket sem. Megjegyezte: ha nincs parlamenti többség, akkor a képviselők törvényeket sem tudnak hozni.