Hét pont az iskolai erőszakról

Hoffmann Rózsa, a KDNP országgyűlési képviselője az MTI-hez kedden eljuttatott állásfoglalásában azt írta: nem értik, miért hallgat és miért nem ülésezik ilyen súlyos esetben az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága. Ez azért sem érthető, mert a bizottságot az Országgyűlés elnöke erre külön is felkérte - tette hozzá.

A KDNP üdvözöli Szili Katalin kezdeményezését: s mind a közoktatási törvény felülvizsgálatát, mind pedig az erkölcsi nevelés előtérbe helyezését jogos felvetésnek tartja, s maguk is indítványozzák mindkettőt.

A Kereszténydemokrata Néppárt hét pontja között szerepel, hogy az agresszió bűn, amely mind pedagógiai, mind jogi kategóriák szerint büntetést érdemel, s a büntetés elmaradása megalázza az áldozatot, sérti a természetes igazságérzetet, tehát elítélendő.

A KDNP egyetért Újpest polgármesterével, aki a gyerekközösség védelme érdekében kizárta az iskolából a krónikus verekedőt.

Az ellenzéki párt elítéli azokat az "úgymond szakemberi megnyilatkozásokat", amelyek az elharapódzó tanárverésekért magukat az áldozatokat, a vétlen tanárokat teszik felelőssé. Mint hangsúlyozták, ellentétes a szakmai etika alapvető normáival minden olyan megnyilvánulás, amely - névleg a tanárok képviseletében - a nagy nyilvánosság előtt a tanári tekintélyt súlyosan romboló kijelentéseket tesz, miközben a konkrét tényállást nem is ismeri.

Magyar Bálint korábbi liberális oktatási miniszter az MTI kérdésére válaszolva Győrött elmondta: rossznak tartja a kereszténydemokraták érvelését, mert ilyen alapon arra is visszavezethető lenne az erőszak elterjedése, hogy egykor megszüntették az iskolákban a testi fenyítést. A probléma sokkal mélyebben gyökeredzik - mondta az államtitkár.

Az oktatáspolitikus szerint a magyar oktatásügy, pontosabban a pedagógustársadalom nem készült fel arra a helyzetre, hogy míg 30 évvel ezelőtt a gyermekek 30-40 százaléka járt érettségit adó középfokú oktatási intézménybe, addig most ez az arány 70-80 százalékos.

Úgy vélte, hogy a diákokra ható frusztráció is okozhatja az efféle "kitöréseket". Egy mai tanulónak tízszer annyi ismeretanyagot kellene elsajátítania, mint 20 évvel ezelőtt, ezért az államtitkár szerint ésszerűen csökkenteni kell a tananyagot. Ha nem tudjuk az oktatásban a tanulás örömét megjeleníteni - folytatta -, akkor ennek a korosztálynak nyűg lesz iskolába járni, büntetésként éli azt meg, és ki akar belőle törni.

Magyar Bálint rámutatott: a pedagógusok képzését is át kell alakítani, hogy a tanárjelöltek a gyakorlatukat ne csak a gyakorló gimnáziumokban, elit körülmények között szerezzék, hanem problémásabb külvárosi iskolákban is.

Kifejtette, ezekre a kétségkívül szomorú esetekre megoldást kell találni, de elsősorban nem a gyermek a hibás, nekünk felnőtteknek kell vállalni a felelősséget és orvosolni a problémát.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy az utóbbi időben elszaporodtak a tanárokat érő, diákok által elkövetett atrocitások. A helyzet azért egyre súlyosabb, mert ez már nemcsak verbális módon, hanem tettlegesség formájában is megnyilvánul - írta közleményében Kis Papp László elnök.

Azt külön elszomorítónak tartják, hogy az így megalázott pedagógust magára hagyják, és továbbra is kiszolgáltatott helyzetben marad.

Az FDSZ számára nem elfogadható az a "magyarázat", hogy a tanuló nem is agresszív, csak szerephelyzetre vágyik. Az érdekvédők szerint nem lehet meg nem történné tenni, hogy az iskola épületében, egy közintézményben a tanórán közfeladatot ellátó pedagógust ért - egy passzívan szemlélődő egész osztály előtt - fizikai erőszak.

Az FDSZ elvárja az aktuális iskolavezetéstől, a fenntartótól, az OKM-tól, hogy ítélje el a hasonló cselekedeteket, és védje meg a tanárt.

Ha a tanulókat a jövő társadalmának hasznos tagjává akarjuk nevelni, akkor nemcsak a tanulói jogokat kell előtérbe állítani, hanem a tanulói kötelességeket és a felelősséget is. A tanulónak viselnie kell tettei következményeit - hangsúlyozza az FDSZ közleménye.