Mint Veres András irodalomtörténész, az MTA doktora rámutatott, Rejtő Jenő (1905-1943) igen gazdag életművével mindmáig nem nézett szembe kellő alapossággal a magyar tudomány.
"Nem csupán egy-két szakma bűnös mulasztásáról van szó, hanem valamennyiről. Rejtő Jenő tájékozottsága, műveltsége nem ismert határokat" - mutatott rá a kutató.

Példaként A 14 karátos autó című Rejtő-könyvet hozta fel, amelyben a szerző földrajztudományi és művészettörténeti ismereteket ötvözött, vagy a Szőke ciklont, ahol a szerző orvostudományi és ókortudományi ismeretek közötti merőben "újszerű kapcsolatokat" vonultat fel.

"A magyar literátus közvélemény azért utasította ki Rejtőt a magas irodalomból, mert közönségesnek ítélte. Nálunk kialakult egy meglehetősen egyoldalú, emelkedett felfogás, amely a reformkori hazafias irodalom szerepét abszolutizálta. Csak azt hajlandó becsülni, ami szörnyen komoly és magvas és a nagy nemzeti sorskérdésekkel foglalkozik" - hangsúlyozta az irodalomtörténész.

Mint Veres András rámutatott, legfőbb ideje, hogy a különböző tudományágak rendezzék Rejtő Jenő szellemi örökségével, "nem közönséges" életművével szembeni adósságot.
Láng István akadémikus Rejtő Jenő műveiben szereplő meteorológiai és hidrológiai eseményeket ismertette. A művekből vett idézeteket Vallai Péter színművész, a Vígszínház tagja olvasta fel.

Mint az akadémikus rámutatott, az Országgyűlés ötpárti egyetértéssel a közelmúltban fogadta el a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát, ám Rejtő Jenő műveiben már hetven évvel ezelőtt is szerepet kaptak a meteorológiai jelenségeknek a természetre és az egyénre gyakorolt hatása.
Előadásának témaválasztást egyébként azzal indokolta, hogy amikor vezetésével befejeződött a Változás-Hatás-Válaszadás (Vahava) éghajlatváltozási kutatási projekt, egy év pihenést szavazott meg magának, s ezen idő alatt el akarta olvasni Rejtő Jenő összes művét, eközben pedig jegyzetelt, statisztikákat készített.

Alapul az Alexandra Kiadó által megjelentett Rejtő Jenő hatkötetese szolgált. Láng István egyebek közt azt vizsgálta, hogy hogyan oszlanak meg a történések szempontjából a földrajzi térségek. Az író legkedvesebb kontinensének Európa és Észak-Afrika bizonyult, amelyek 30-30 százalékban adnak otthont a regények cselekményének.

Rejtő műveiben összesen 680 meteorológiai eseményt számlált össze Láng István. Az első helyen a hőség és napsugárzás szerepel, amely 194 esetben jut szóhoz, a jó és rossz idő 96-szor, a szélviharok pedig 79-szer. Nagy hideg, hófúvások 48, az aszály 12, míg az árvíz-belvíz mindössze 4 alkalommal.

Mint Láng István kifejtette, Rejtő Jenő foglalkozott az időjárásnak a természetre gyakorolt hatásaival: a sivatagot a Csontbrigádban, a kiszáradást a Vissza a pokolba című művében jellemezte. Kiválóan ábrázolta a mennydörgést, a zivatart (Halálsziget), a trópusi ciklont, amely képes elsüllyeszteni egy hajót (Az elveszett cirkáló), s azt, hogy a kiszáradt préri meggyullad, a tűz pedig esőt idéz elő (Pokol a hegyek között).

A meteorológiai események emberre gyakorolt hatása megjelenik a Csontbrigádban, ahol a kibírhatatlan hőség kapcsán hangzik el a klímaváltozás szükségessége.
Rejtő Jenő láttatja a köd jelentőségét (Láthatatlan légió), ismertette az afrikai folyók sajátosságait, amelyek a száraz évszakban eltűnnek, hogy az eső hatására aztán duzzadó áradattá váljanak (Vissza a pokolba).

Műveiben szerepel, hogy miként fertőzi meg a szennyvíz az ivóvizet (Csontbrigád), ahogy az is, hogy a hajókon az esővízből pótolták az ivóvízkészleteket.

Mint Láng István rámutatott, A pokol zsoldosaiban földtörténeti esemény is - a Szahara helyén valaha tenger volt - szerepel. Ábrázolta a cunamit (Jó üzlet a halál), s megírta, hogy a tudománynak foglalkoznia kell a tengerek szintjének emelkedésével (A boszorkánymester).

Az akadémikus arra is kitért, hogy már Rejtő Jenő is foglalkozott a napjainkban oly sokat emlegetett megújuló energiaforrásokkal. Az író elképzelése szerint ez az energiaforrás az emberi butaság, amely egymagában pótolná "Földünk életéhez szükséges természeti erők összességét - a nap melegétől a szél termékenyítő fúvásáig" (Az utolsó szó jogán).