Az iraki háború ellen, az Irakban és Afganisztánban állomásozó magyar katonák hazahozataláért, egy valóban békés magyar külpolitikáért szálltak síkra az elmúlt hétvégén azok, akik - immár ötödször - részt vettek valamelyik helyszínen. Idén a Humanista Mozgalom által kezdeményezett demonstrációsorozat üzenetében kiemelt helyen szerepel a hazánkban tapasztalható intolerancia és erőszak elleni küzdelem fontossága is. Budapesten a Filozófusok Kertjében, a Bazilika előtt a Szent István téren valamint a Sándor-palota előtt égtek a fáklyák. A vidéki városok közül: Szolnok, Szentendre, Nyíregyháza, Etyek és Pécs csatlakozott a mozgalomhoz.

A Humanista Mozgalom egy önkéntesekből álló nemzetközi szerveződés a társadalmi erőszakmentesség és előítélet-mentesség érdekében. 1969-ben, Argentínában alakult. Nem hivatalos szervezet, nincsenek irodái, inkább jellemzően szomszédsági központokat létesít, és programokat, kampányokat indít. A Humanista Mozgalomban résztvevőket az új-humanizmus gondolatai inspirálják, melyeket az alapítótól, Mario Rodríguez Cobos, ismert nevén Silo-tól származnak.



A humanizmust egy olyan általános irányzatnak tekintjük, amely egymástól távoli kultúrákban és korszakokban egyaránt megtalálható. Ilyen értelemben a humanizmus nem egy elméleti vagy irodalmi tendencia, sem pedig filozófiai álláspont. Inkább attitűd, egyfajta beállítottság. Mindig magával hordozza a választás, a felelősség, a szabadság és a szolidaritás értékeit. Elveti a megkülönböztetést, a háborút és általában az erőszak összes formáját.

A Humanista Mozgalom egy olyan gondolkodási áramlat, amely az összes korszakban és kultúrában fellelhető humanista tendenciákon alapszik. Mint mozgalom sokszínű. Egy erőszakmentes és globális forradalomért dolgoznak. Vannak, akik emberi jogi kérdésekre koncentrálnak, vannak, akik politikai terveken dolgoznak, mások művészeti, kulturális, vagy vallási témákra összpontosítanak. Ez nem jelenti azt, hogy a Mozgalom emberi jogi szervezet vagy politikai párt volna, vagy éppenséggel művészeti, netán vallási szervezet lenne.

Egy alapvető kérdésre hívja fel a figyelmet: akarunk-e élni, és milyen körülmények között szeretnénk ezt megtenni? Ebből persze újabb kérdések születnek, hogy mit vagyunk hajlandók megtenni annak érdekében, hogy megteremtsük a magunk és mások számára ezeket a feltételeket. A Humanista Mozgalom azon dolgozik, hogy megváltoztassa társadalmi világunkat, elmagyarázza, hogy a társadalmi forradalom nem lehetséges, ha nem kíséri azt egy hozzákapcsolódó belső változás az egyénben.

Szigeti Balázst az Ifjú Humanisták szóvivőjét kérdeztem arról, hogy mi az ő céljuk és merre haladnak.

2003 óta már hagyomány, hogy a Hősök terén vagy az ország különböző pontjain békejelet alkotnak. Elegendő ez ahhoz, hogy felhívják a figyelmet a háború ellenzésére?

Elegendő ahhoz, hogy egy elég erős jelet küldjünk a háborúkkal kapcsolatban, ahhoz viszont nem elegendő, hogy megállítsuk azokat.

Párbeszéd és a tolerancia. Ezeket hangsúlyozzák, de ez valóban elég ahhoz, hogy megoldódjanak a háborús helyzetek? Lehetséges egyenruha nélkül elérni a békét?

Szerintem a mozgalom, az elmúlt 40 évben már túljutott a „mókusőrs” szerepen. Többről van szó, mint pozitív gondolkodás. Úgy hisszük, hogy az aktív erőszakmentesség filozófiája vagy életstílusa jelenik meg. Korábban Martin Luther King, vagy Gandhi volt a személyisége, ma pedig Silo, a mozgalom alapítója, és élő vezetője. A tolerancia nem hogy elvárandó, de az egyetlen kiút a jelenkorban. Minden alapunk megvan, hogy ezt gondoljuk. Magunkat kéne megkérdezni, hogy lehet, hogy több százezer, ártatlan ember életébe kerül a háború. Miért kell részt venni olyanban, ami 6 ezer milliárd dollárba kerül? Nem lett nagyobb a biztonság, a terrorista támadások száma sem csökkent, sőt egyre inkább nő a mai napig is. Az aktív erőszakmentesség az egyetlen kiút az összes konfliktusból. A Föld gazdasági, társadalmi, politikai problémáira ez lesz az egyetlen járható út. Hogy lesz-e, azt nem tudjuk, de ez lehetne.



Arról vannak pontos adatok, hogy jelenleg hány háború van a világszerte?

Igen vannak, de ezt nem tudom megmondani. Atomtöltetekről vannak drámai adataink. Egy robbanófej ma már egy aktatáskába is belefér és sokszor erősebb, mint a hirosimai atombomba. Az Egyesült Államok egy negyedik generációs atombomba kifejlesztésén dolgozik. Úgy látszik nem elég, hogy legalább húszszor el tudnák pusztítani a bolygót, ennél többször is el akarják.

Naponta hányan hallnak meg a háború következményeiben?

Ezt pontosan tudom. Riasztó szám: percenként egy ember hal meg különböző háborúkban.

Önök mit tudnak tenni az összefogás érdekében?

Egy nagyon fontos dolgot, amiről eddig nem volt szó. Nekünk nem az összefogás a célunk, hanem egy gyökeres társadalmi és személyes változás. Azért tudunk létrehozni ilyen csoportokat, társadalmi megmozdulásokat - mint a békejel is -, mert a mozgalom válasz egy kérdésre, amit nagyon sok ember a szívében érez. A Humanista Mozgalom sokkal több egy társadalmi szervezetnél, válasz a mélyebb értelemre a személyes változás iránt, amely nélkül a társadalmi változás nem jönne létre. Nem lehetséges, hogy létrehozzunk egy olyan világot, amelyik erőszakmentes, ha magunkban nem ismerjük azt fel. Az erőszak bennünk van, de ezt meg kell tanulnunk legyőzni. Ha nem teremtünk nagyobb egységet saját magunkban, és nem tanulunk meg sokkal jobban bánni magunkkal és egymással is, akkor nincs értelme. A Humanista Mozgalom már 40 éve foglalkozik azzal, hogy legyőzzük a szenvedést önmagunkban.