Juhász Gyulára emlékeznek
Koszorúzásokkal, irodalmi estekkel, kiállításokkal, szavalóversennyel és várostörténeti sétával emlékeznek Szegeden Juhász Gyula születésének 125. évfordulójára - tájékoztatták az MTI-t a szervezők.
2008. április 2. szerda 08:33 - Hírextra
A költő születésének évfordulóján, április 4-én, csütörtökön megkoszorúzzák szegedi sírját, a Tisza-parti városban fölállított szobrát és a szülőházának falán elhelyezett emléktáblát, a Reök-palotában pedig a Szegedi Vers Ünnepe címmel rendeznek irodalmi estet.
A Somogyi-könyvtárban április 10-én nyílik "Annák, szerelmek" címmel emlékkiállítás. A Kilényi-gyűjtemény kincseiből összeállított tárlat látogatói megismertetik azokat a leányokat és asszonyokat, akik hosszabb-rövidebb időre megtestesítették a magányos költő egész életét elkísérő, reménytelen álmait.
A Szegeden született és elhunyt költő alkotásai több irodalmi esten is hallhatóak, április 11-én pedig a Szegedi Tudományegyetem hallgatói számára rendeznek szavalóversenyt, amelyen két, szabadon választott Juhász Gyula-verset adnak elő az indulók.
Április 16-án és 23-án, valamint május 7-én várostörténeti-irodalmi sétát rendeznek, amelyen a szegedi Juhász Gyula-emlékhelyekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
Juhász Gyula 1883. április 4-én született Szegeden. Első versei 1899. május 21-én jelentek meg a Szegedi Naplóban, első újságírói sikerét jelentő vezércikkét pedig a Szeged és Vidékében publikálta Tetemrehívás címmel 1907-ben. Ugyanebben az esztendőben Juhász Gyula versei címen jelent meg első kötete szülővárosában. 1902-1906-ban a pesti egyetem magyar-latin szakos hallgatója volt, tanárvizsgát tett, majd tanárként dolgozott.
1929. január 18-án elsőként jutalmazták Baumgarten-díjjal, majd a következő két esztendőben is megkapta az elismerést.
Többször is öngyilkosságot kísérelt meg, idegbetegséggel kezelték, 1914-ben hivatalosan elmebetegnek nyilvánították. Juhász Gyula 1937. április 6-án gyógyszerrel vetett véget életének Szegeden.
Versei általában rövidek, zárt kompozíciójúak, alkotásainak majdnem negyedrésze szonett, Anna-versei a magyar szerelmi líra gyöngyszemei közé tartoznak. Színdarabokat, irodalmi humoreszkeket és paródiákat is írt.
"Nagyon csöndes ember, nagyon csöndes költő volt, akinek visszahúzódó, félszeg magatartása mögött egy meg nem alkuvó férfi, egy szent eszméi iránt tántoríthatatlanul hű lélek húzódott meg, aki magában és költészetében összebékítette a hazulról hozott áhítatos hitet és a világ megértéséből fakadó haladó világnézetet" - jellemezte Hegedűs Géza író, hozzátéve: Juhász Gyula élete bánatok és szerencsétlenségek sorozata, a szerelmi boldogság soha nem adatot meg neki - és ő lett a magyar költészet egyik legnagyobb szerelmi lírikusa.
Forrás: MTI