Az SZDSZ ugyan csupán a hónap végén tartandó küldöttgyűlésen hagyja jóvá a koalícióból való kilépést, ám most már mindkét kormányerő politikusainak egyértelmű, hogy nem lesz közös folytatás. Legalábbis hivatalos szinten nem. A kisebbségi kormányzás azonban új taktikát kíván meg a szocialistáktól, hiszen a többség biztosítása csakis alkalmi szövetségesek bevonásával lehetséges. Áttekintettük a helyzetet.

Kivel tovább? Gyurcsány trónja is remeg

Szóba került itt az MDF-fel történő együttműködés lehetősége, azonban Dávid Ibolya pénteki nyilatkozatában egyértelművé tette, hogy Gyurcsány személyét nem fogadja el. Az SZDSZ-szel való közös munka, egyfajta „vadházasságban” azonban nem elképzelhetetlen. Ma szocialista forrásokból kiszivárgott, hogy az MSZP írásban rögzítené, hogy mely kérdésekben számíthat a liberális frakció szavazataira, így kvázi fennmaradna a koalíció bizonyos javaslatoknál. Sőt, felmerült a Fidesz támogatása is szakpolitikai ügyekben, legalábbis Gyurcsány ezt sem tartja esetenként kizártnak a múlt heti közlése alapján.

A hétvégéig azonban még az is kérdéses volt, hogy egyáltalán az MSZP-n belül mikét zajlik majd a munka, hiszen nem csak az SZDSZ és az ellenzék részéről fogalmazódott meg Gyurcsány távozásának szükségessége, hanem maga a miniszterelnök is kilátásba helyezte lemondását, ha ez lenne a koalíció fennmaradásának kritériuma. Több elemző, így Krekó Péter is valószínűsítette a kormányfőcserét: „2004 nyarán Gyurcsány már a nyilvánosság számára is látható módon építkezett. Ilyen személyről most nem tudunk. Lehetséges, hogy van mozgolódás az MSZP-n belül, de ennek is láthatóvá kellene válnia. Természetesen megeshet, hogy szükség esetén valaki odalép Gyurcsány helyére, de egyelőre nincs erre személy. Ám egyre növekszik annak az esélye, hogy miniszterelnök-váltással lesz csak megoldható a konfliktus.”

Ennek ellenére gyökeres fordulatot hozott a vasárnapi MSZP-tanácskozás: habár bizalmi szavazás nem zajlott, Lendvai Ildikó frakcióvezető szerint közös állásfoglalást fogadtak el arról, hogy a reformokat és a kormányzást Gyurcsánnyal együtt képzelik el a jövőben. A belső ellentétek – legalábbis időleges – elcsitítását húzza alá, hogy a nyíltan riválisnak tartott Kiss Péter is a miniszterelnök maradása mellett érvelt. Maga Gyurcsány szintén megváltozatta véleményét saját szerepéről, és ma már arról beszélt, hogy amennyiben ő távozna, más akadályt találna az SZDSZ, ami miatt nem lennének partnerek. A több órás zárt ülésen egyébként negyvenen fejtették ki véleményüket a jelen helyzetről, és felvetődött az is Karsai József részéről, hogy akárhogy megy tovább a kormányzás, el kellene számoltatni az SZDSZ-t.

Enyhén balra, félgőzzel

A frakcióülésen körvonalazódott az MSZP új kormányprogramja is, ez azonban nem okozott meglepetést. Nagyívű átalakításokba nem kívánnak belemenni, ugyanakkor a reformokat egy kimértebb, lassabb, konszenzusosabb módon mindenképp folytatni akarják. A Rektori Konferencia ajánlásainak figyelembe vételével szabadon átjárhatóvá tennék a fizetős és az államilag finanszírozott képzést, a tulajdon tekintetében pedig a miniszterelnök által már meghirdetett programot folytatnák. Ez utóbbiról azért is fogalmazhatott óvatosan beszámolójában Lendvai Ildikó, mert a program bejelentése óta számos kritikát kapott már szakértői részről. Többek között a lapunknak nyilatkozó Hegedűs Miklós gazdaságkutató is kifejtette: kevés az akcióba bevonni szándékozott cégek tőkeállománya és kicsi lenne a lakossági érdeklődési is.

A reformok folytatását azonban világos célként deklarálta ma délelőtt az MSZP, bár hozzátették, hogy a lakosság véleményét jobban figyelembe veszik majd. Sőt, az egészségügy területén még szélesebb léptékű változtatásokra szánják el magukat, ám ez a kijelentés sem vehető szó szerint, tekintve, hogy az egészségbiztosítás reformjától az SZDSZ kilépésekor teljesen visszahátráltak a szocialisták. Most ugyanis hét regionális, teljes egészében állami tulajdonban lévő biztosítót képzelnek el, ami csupán adminisztratív különbség a jelenlegi rendszerhez képest, és száznyolcvan fokos fordulat a 2006-os kormányprogramban meghirdetettekhez viszonyítva.

A kiszámítható reformálás választ lehet a pénzpiac reakciójára, amely egy Fidesz-regnálást is üdvözítőbbnek tartana gazdasági szempontból a mostaninál. Csaba László közgazdász szerint az MSZP-nek éppen ezért a stabilitás megőrzése miatt nem érdeke a „reformfenyegetésektől” terhes politizálás 2010-ig.

Érdekes színt vitt az egészségügyi disputába Kuncze Gábor kijelentése, amely szerint a vizitdíj bevezetését anno az MSZP szorgalmazta, sőt eredetileg 800 Ft-ban állapították volna meg összegét. Kuncze vagdalkozása az SZDSZ taktikájának része lehet, amely révén tisztán próbál kimenekülni a kormányból. Ezt erősíti Magyar Bálint hétfői nyilatkozata is, amelyben ugyan beismerte, hogy hibáztak a száz napos programmal, de reformok miatti áldatlan állapotokat a volt koalíciós társ nyakába varrta: „Most úgy éreztük, hogy ezek a reformok megállnak és a konvergenciaprogramra való hivatkozással semmi más nem történik, mint egy perspektívátlan megszorítási folyamat.”

A jövőt kémlelve

Az MSZP-nek így szembe kell néznie az SZDSZ utóvédharcával, és a kisebbségi kormányzás felelősségével is. A parlamenti működés tartós akadályoztatása esetén egy előrehozott választás rémképével is, habár idáig nehezen fokozódhat a helyzet. Pedig a Századvég-Forsense ma publikált közvélemény-kutatása alapján a lakosság relatív többsége (42 százalék) az előrehozott választásokat preferálná, míg a megkérdezettek mindössze 19 százaléka látná újra egyben a koalíciót, és alig 13 százaléknak tetszik a jelenleg körvonalazódó kisebbségi kormányzás Gyurcsány Ferenccel az élen.

Egy lapunknak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő elemző is amellett tette le voksát, hogy az MSZP-nek – egyelőre még – nem célja az előrehozott választás. „Elképzelhetetlen, hogy az MSZP szorgalmazzon egy előrehozott választást, főleg addig, amíg ez a Fidesz alkotmányozó többségével és a liberálisok biztos kiesésével járna. A gazdasági helyzet azonban diktálhatja azt, hogy amennyiben az MSZP már átugrik a kutatások szerint egy adott népszerűségi cenzust, érdekük legyen egy előrehozott választás. Egyelőre viszont azt kell belátni a baloldali szimpatizánsoknak, hogy Gyurcsány saját politikai túlélése érdekében minimalizálja pártja népszerűségét, és 2010-es esélyeit.”