A nagy kiállítótermek által az utóbbi évtizedekben méltatlanul hanyagolt festőművész alkotásaiból több mint 50 magyar és külföldi, köz- és magángyűjteményből válogatva érkeznek alkotások a tárlatra. Ezen a kiállításon láthatóak elsőként Magyarországon olyan munkái is, amelyeket külföldön őriznek. (Többek között Érsekújvárról, Rigából, Kaunasból és Rómából kölcsönöznek festményeket az életmű-kiállításra.) A művek biztosítási összértéke meghaladja az egymilliárd forintot, ami ugyancsak jelzi, hogy ez az utóbbi idők egyik legértékesebb műtárgyait felvonultató tárlata, amelyet magyar festő munkáiból rendeztek. A kiállítás a MODEM, az EDGE Communications, Molnos Péter kurátor és Kováts Kristóf, Aba-Novák örökös, a művész unokája összefogásaként jön létre.
A kronologikus tematikával felépülő tárlaton a korai korszak tájképeitől, az itáliai ösztöndíj és a New York-i időszak festményei mellett a híres cirkusz-sorozat alkotásai, a falkép-tervek, a pannók és freskók vetített reprodukciói, valamint a szolnoki és erdélyi alkotások is helyet kapnak majd. A tárlat további különlegességei közé tartozik, hogy néhány hamisítvány is ott lesz a falakon. Aba-Novák ugyanis azon kevesek közé tartozik, akit már életében, a 30-as évektől kezdve hamisítottak. A kiállítás kurátora, Molnos Péter merész kezdeményezésében partner volt a MODEM, így a tárlaton egymás mellett szemlélhetünk majd néhány valódi festményt és azok hamisítványait is. Ugyancsak érdekesség, hogy az életmű-kiállításon szerepelnek majd azon festőművészek alkotása is, akikre jelentősen hatott Aba-Novák festészete. A tárlat dokumentációs részében olyan csemegéket is felfedezhetnek az érdeklődők, mint a világhírű fotóművésszé vált kortárs, André Kertész felvételei, amelyeket a festő műtermében készített.
A műterem nem csak fotón, hanem térben is látható lesz, mégpedig remélhetőleg a művésszel együtt. Néhány héttel ezelőtt jutott a kiállítás-rendezők tudomására, hogy Aba-Novák 30-as évek béli New York-i tartózkodása alatt készült a mesterről egy több mint 1 órás színes film, melyet festés közben rögzítettek róla. A felvétel mind magyar művészettörténeti, mind pedig egyéb szempontokból szenzációs jelentőségű, hiszen ilyen hosszú, és ráadásul színes filmet ebben a korszakban egyetlen magyar művészről sem készítettek. Mozgóképes-felvétel legjobb esetben is csupán néhány festőről, íróról, színészről maradt fent, s azok is leginkább néhány másodperces hosszúságú, fekete-fehér filmhíradós anyagok formájában. A kiállítás szervezői mindent megtesznek azért, hogy a felvétel Magyarországra kerülhessen, s a kiállításra látogatók egy „időutazás részeseként” egy műteremben tartózkodhassanak az éppen festő Aba-Novákkal.
Az elementáris hatású fal- és vászonképeiről ismert Aba-Novák Vilmos életmű-kiállításának címe: A barbár zseni. A névadó nem kisebb személyiség, mint Picasso. Az 1937-es párizsi világkiállításon Aba-Novák monumentális pannóit megpillantva kiáltott fel: „Ki ez a barbár zseni?”
A kérdésre mindenki, aki ellátogat 2008. április 21. és július 6. között a debreceni MODEMben rendezett hiánypótló tárlatra, bizonyosan választ talál.
A BARBÁR ZSENI
ABA-NOVÁK VILMOS ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
MODEM, MODERN ÉS KORTÁRS MŰVÉSZETI KÖZPONT DEBRECEN
DEBRECEN, BALTAZÁR DEZSŐ TÉR 1.
2008. ÁPRILIS 21. – JÚLIUS 6.
NYITVA TARTÁS: HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP 10-TŐL 18 ÓRÁIG, CSÜTÖRTÖKÖNKÉNT 16-TÓL 24
ÓRÁIG.
