Miért nem jön a busz?

A hétvégi egyeztetések az elégséges szolgáltatásról zátonyra futottak, ezért a mai napon csak néhány villamos, hév és busz jár. Legalábbis délután egy óráig. Valószínű azonban, hogy a felszíni tömegközlekedés a délután folyamán nem varázsütésre áll helyre, kisebb-nagyobb fennakadások várhatóak még kora délután.

Március végén a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) jelezte, hogy mintegy 20 szakszervezet a BKV paraméterkönyvében olvasható tervezett járatritkítások elleni tiltakozásul folyamodnak a munkabeszüntetéshez. Attól tartanak ugyanis, hogy a járatcsökkentés újabb létszámleépítést okoz, és tovább rontja amúgy sem rózsás munkakörülményeiket. Akkor Gulyás Attila, a VTDSZSZ elnökhelyettese elmondta, hogy amennyiben a sztrájknak sem lesz hatása „el kell gondolkodni, hogy mi legyen a következő lépés, ami igen gyakran újabb sztrájk szokott lenni". Azt is kétli a szakszervezeti vezető, hogy a vázolt változtatások megoldanák a BKV anyagi gondjait.



A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) mai közleményében rámutatott arra, hogy a Főpolgármesteri Kabinet azzal, hogy múlt pénteki ülésén jóváhagyta a tervezett járatritkítást, csak tovább rontott a helyzeten. Ezen felül mérleg alá vették újfent a tervezett változtatásokat (a már belerakott „finomításokkal”), amiket – valljuk be – nemcsak a BKV dolgozói és a VEKE ellenez, hanem nonszensznek tartja a tömegközlekedést kisebb-nagyobb mértékben használó budapestiek túlnyomó többsége is. Az utóbbi hónapokban a magyar politikai életből levont tanulságokat alapul véve bátran állíthatjuk, hogy a BKV paraméterkönyve csúfos bukást szenvedne, ha népszavazásra bocsátanák a kérdést. Ráadásul, ahogy a VEKE tételes elemzés után mondja: „ez a javaslat (…) összességében még mindig egyértelműen a tömegközlekedés színvonalának elfogadhatatlan romlását tartalmazza”.

Nem előzmény nélküli a BKV-dolgozók munkabeszüntetése: tavaly novemberben már folyamodtak ehhez a „fegyverhez”. Akkor két buszgarázs dolgozói tartottak kétórás figyelmeztető sztrájkot, ugyanúgy a tervezett járatcsökkentést ellen, és annak következményeitől tartva.



Mindenki vigyen magával egy embert

A sztrájk hírére a legtöbb budapesti munkahelyen az előzetes szervezésnek köszönhetően csak kisebb késések akasztották meg a munkát. Sokan például amolyan körjárat módjára fuvarozták kollégáikat; egymás alkalmi sofőrjének csaptak fel. Mások taxival próbáltak meg a dolgukra menni. Ennek következtében az amúgy is komoly hétfői csúcsforgalom tragikus méretűvé nőtt. Azok, akik mégis az otthonmaradás mellett döntöttek inkább az eddig szüneteltetett, de most „poraiból” újra feltámadó VDSZSZ-sztrájk (azaz vasúti) miatt kényszerültek hétvégéjük meghosszabbítására. Egyébként „a Munka törvénykönyve szerint a távollétet igazoltnak kell tekinteni, ha valaki a sztrájk miatt nem tud eljutni munkahelyére, ez ugyanis elháríthatatlan oknak minősül. Az elháríthatatlan ok miatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a távollét idejét később ledolgozhatja, vagy szabadságot vehet ki erre az időre.”

Ahol be se csöngettek

A dupla sztrájk nemcsak a dolgozók életét nehezítette meg, több fővárosi iskolában elmaradt ma a tanítás, míg másoknál csak rövidített órákat tartanak a suliba valami módon mégis eljutó diákok részére. A közoktatásról szóló törvény az iskolaigazgatókra bízza a döntést ilyen esetben, az ő szava alapján tartják meg adott napon a tanórákat, vagy döntenek elmaradásuk mellett. Azokban az oktatási intézményekben, ahol a „szünet” mellett döntöttek, szintén egyéni elbírálás kérdése, hogy az órákat megtartják-e egy későbbi, mondjuk szombati napon, vagy a rendelkezésükre álló tanításmentes napokból erre a napra rendelnek el egyet. Ha nincs szünet, akkor a tanulók és alkalmazottak távol maradását igazolt hiányzásként vagy távolmaradásként kell elfogadni.



Minden rosszban van valami jó, legalábbis valakinek

Talán éppen annyi plusz autó és ezáltal környezetkárosító anyag került ma reggel a levegőbe, mint amennyivel megkíméltük környezetünket március 29-én, amikor este 8 és 9 között a nélkülözhető fényeket és elektromos berendezéseket lekapcsoltuk. Azonban a sztrájknak van pozitívuma is. És nemcsak a taxitársaságokra gondolok most, ahol óriási forgalomnövekedést és plusz bevételt jelent a mai nap. (Tegnapi MTI hír szerint a „taxis társaságokhoz az átlagosnál jóval nagyobb számú előrendelés érkezett, a cégek várhatóan csaknem összes autójukat és sofőrjüket csatasorba állítják a hétfőn üzemkezdettől tervezett BKV-sztrájk idején”)

Egyrészt ma sokan rádöbbenhettünk, hogy a sokat szidott BKV azért mégiscsak rendkívül hasznos dolog, hiszen már egy fél nap nélkülük is borzasztó következményekkel jár. Talán holnap mindenki örülni fog szitkozódás helyett a pár perces késéssel érkező tömegközlekedési eszközöknek. És talán azokon a helyeken, ahol az emberek összefogtak, segítettek egymásnak a szorult helyzetben rájöttek, hogy mennyire kis plusz befektetés jót tenni másokkal, és sztrájk nélkül is megteszik.



BKV helyett menj gyalog!

Vagy esetleg javasolnék egy másfajta sztrájkot mindenkinek. Kedves alkalmi és rendszeres BKV használók, mindenki, aki úgy érzi, hogy a járatcsökkentés számára elfogadhatatlan! Alapítsunk szakszervezetet és hirdessük meg akciónkat mondjuk április 20-ára. Amikor a kritikus tömeg (Critical Mass) két keréken demonstrál azokért a közlekedés- és mentalitásbeli változásokért, amik egy élhetőbb nagyvároshoz szükségesek, tegyük mi is hozzá a magunkét. Sztrájkra fel! Fogadjuk meg, hogy ezen a napon tiltakozásul "utazástbeszüntetünk", és nem szállunk fel semmilyen tömegközlekedési eszközre. Lassan már úgysem lesz mire.