Abban azonban egyetértenek, hogy tanulmányaik, melyeket a Nature Medicine szakfolyóiratban tettek közzé, a néha ellentmondásosnak tartott agysejtátültetés előnyeit bizonyítják.
A Parkinson-kórt - mely csak az Egyesült Államokban egymilliónál több embert érint - a dopamin elnevezésű, a mozgással összefüggésben lévő, kémiai jelátvivő molekulát termelő agysejtek pusztulása jellemzi. A gyógyszerek egy ideig elhalasztják a tünetek megjelenését, de jó kezelési mód vagy gyógyulás egyelőre nincs. A páciensek remegésre panaszkodnak, mely bénuláshoz vezet, időnként szellemi leépüléshez és halálhoz.
Néhány csoport próbálkozott agysejtek átültetésével, egyesek abortált magzatokból, hogy helyettesítsék a betegség által tönkrement sejteket.
A chicagói Rush Egyetem orvosi központjának munkatársa, Jeffrey Kordower és csoportja leírta 61 éves nőbetegük esetét, aki az átültetés után 14 évvel halt meg. A nő először jobban lett, majd haláláig romlott állapota. Agyában a Parkinson-kór által okozott károsodásokhoz hasonló elváltozásokat találtak - jelentette Kordower csapata.
"Az eset rámutat, hogy a Parkinson-kór jellegzetes patológiai elváltozásai alakulhatnak ki emberi magzatokból származó idegsejtekben is, miután Parkinson-kóros befogadóba ültették át azokat" - írják.
A svédországi Lund városának Wallenberg Idegtudományi Központjában Patrik Brundin csoportja szintén talált sérüléseket a pácienseik agyába átültetett idegsejtekben. Mindazonáltal a transzplantátumok 16 évet túléltek, a páciensek pedig állapotuk javulásáról számoltak be a műtét utáni időszakban.
Kordower úgy véli, eredményeik azt támasztják alá, hogy a Parkinson-kór évekig tartó, egyre romló folyamat. A sejteknek mintegy 5 százaléka volt sérült - mondta. Kordower szerint a tanulmányok eredménye nem jelenti a sejtátültetések végét, ő maga a sérült sejtek génterápiás kijavításával is próbálkozik.
Ole Isacson a massachusettsi Harvard Orvosi Iskola McLean kórházának munkatársa, az egyik tanulmány szerzője nem talált a fentiekhez hasonló károsodásokat annak az öt páciensének agyában, akik kilenctől tizennégy évvel haláluk előtt kaptak átültetett agysejteket. Véleménye szerint a tisztításon átesett agysejtekkel jobb eredmények érhetők el.
Isacson megvizsgálta a Kordower-csoport által tanulmányozott páciens agyszövetét, azt mondta, hogy nagy darabban ültették át egykor az agyszöveteket, így átkerülhettek olyan sejtek, melyek a romboló gyulladást kiváltották.
Isacson továbbra is megpróbálja agysejtek átültetésével kezelni Parkinson-kóros pácienseit, talán olyan őssejtek felhasználásával, melyek képesek a kór által érintett idegsejtekké való átalakulásra.
