Mikor szabad filmezni és mikor nem?

Az egyéni bemutatásra lehetőség van azonban akkor, ha a felvétel olyan nyilvános közéleti eseményről készül, amelyen a hang- és képfelvétel készítése szokásos, amire tehát minden résztvevő alappal számíthatott.
 
Nem kell hozzájárulás a felvételek nyilvánosságra hozatalához, ha azok nyilvános közszerepléssel kapcsolatban jöttek létre, azaz ha a közszereplők (pl. politikusok) feladatuk ellátása érdekében jelennek meg a nyilvánosság előtt – ezt válaszolta Dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok biztosa az adatvédelmi biztos jogkörében eljárva egy konzultációs beadványra. Abban egy állampolgár arról kért állásfoglalást, hogy politikai közszereplésről jogszerűen készthető-e felvétel, illetve jogszerűen felhasználható-e bizonyítékként a harmadik személyekről, hozzájárulásuk nélkül készült hang-, valamint filmfelvétel.

Az adatvédelmi törvény értelmében egy ember arca, képmása személyes adatnak, a fényképfelvétel készítése pedig adatkezelésnek minősül, amihez – külön törvényi felhatalmazás hiányában – az érintett hozzájárulása szükséges. A Polgári Törvénykönyv is kiemeli a képmáshoz fűződő jog védelmét- mutatott rá az ombudsman. Ugyanakkor megállapította azt is, hogy az érintettek hozzájárulása nélkül készített felvételek bizonyítékként való felhasználása az adatvédelmi törvény rendelkezéseire tekintettel jogellenes.

A biztos felidézte a Legfelsőbb Bíróság egy büntetőeljárással kapcsolatos határozatát, amely megállapította, hogy a rejtett kamerával készített kép- és hangfelvétel a szabad bizonyítás elve alapján a büntetőeljárásban felhasználható. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma több eseti döntésében kifejtette, hogy a bíróság vagy más hatóság előtt folyó eljárásban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Bizonyíték minden tény, amely a bűncselekmény elkövetésének és az elkövető személyének megállapításához, valamint a büntetés helyes mértékének kiszabásához szükséges. Ezért ilyen esetben nem lehet a felvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni. Az ombudsman álláspontja szerint a felvétel a hatósági eljárásban felhasználható, azonban maga a felvétel készítése jogszerűtlen, személyhez fűződő jogokat sérthet, és a jogsérelem miatt kártérítés kérhető a polgári jog szabályai szerint.