Salgótarján keresi a kiutat

Salgótarján problématengerben van - így összegezhető Bajnai Lászlónak, a Városfejlesztési Zrt. vezérigazgatójának helyzetelemzése. Az adatok szerint a nógrádi megyeszékhelyen rossz a gazdaság, az idegenforgalom, a vendéglátás helyzete, óriási a foglalkoztatási gond, 49 százalékos az inaktív réteg, a családok 40 százalékában nincs rendszeres jövedelemmel rendelkező tag.
A közszolgáltatások leépülőben vannak, és a város vonzza az elszegényedett, halmozottan hátrányos helyzetű betelepülőket.

A szakember vonzóerőként azt nevezte meg, hogy átlagon felüli a zöldfelület nagysága. Lehetőséget jelentenek ugyanakkor a nagy kiterjedésű barnamezős területek is.
Székyné Sztrémi Melinda polgármester kifejtette: a korábbi városvezetéseknek is látniuk kellett a szociális problémákat, de még senki nem merte felvállalni az érdeksérelmekkel járó döntéseket.

Példaként említette, hogy le kellene bontani a régi bányakolóniákat, amelyek frekventált területei új lakóparkok építésére is alkalmasak lennének, vagy azt, hogy az önkormányzati bérlakásokban élők zöme évek óta csak a tartozásokat halmozza.

Az ismertetett - a kormány által a megyei jogú városok számára kötelezően előírt - stratégia ugyan kimondja, hogy több ezer új munkahelyre van szükség, a gazdasági szakemberek hozzászólásaiból kiderült: ennek megvalósulásában nem hisznek. Bírálták, hogy a jelenlegi szociális helyzet "megtűrt" jelenség Salgótarjánban. Kifejtették, hogy a munkaadók 200-ból 10-20 embert sem tudnak megtartani egy-két évig, és annak elérését vetették fel, hogy munka nélkül senki ne kapjon pénzt.

Volt, aki a kiút sorrendjét így jelölte meg: munkahely, képzés, turisztika, szolgáltatások, de a megszólalók többsége a munkahelyek problémája mellett az utóbbi kettőben is pesszimista volt. Elmondták, Salgótarjánban igenis vannak látogatásra érdemes helyek, de a környékük, az odavezető út elkeserítő, a kereskedelmi cégek képviselői pedig úgy vélekedtek, már nem a fejlesztés, hanem a lopások megelőzése a fő feladat.

A városvezetés befektetőként is számít a szociális típusú rehabilitációra és a funkcióbővítő városfejlesztésre épülő stratégiában a gazdasági szereplőkre, akiknek ez azért is érdekük, mert a későbbi pályázatoknál szempont lesz, hogy adott elképzelés helyet kapott-e a stratégiában.

A cégek képviselői ezt vállalták is, és kedvezően értékelték az együttgondolkodást, mivel eddig annyit érzékeltek, hogy a szociális feszültségek megoldásáért a vállalkozásokra hárítja a terhet a városvezetés.

A polgármester beszámolt arról, jó esély van a műszaki képzést prioritásként kezelő Térségi Integrált Szakképző Központ kialakítására, a 2009-es tanévtől pedig felsőfokú műszaki képzés is kezdődhet Salgótarjánban. Megegyeztek abban, hogy az önkormányzat felülvizsgálja a beépíthetőséggel kapcsolatos rendeleteit, mivel többen szóvá tették, hogy terület hiányában nem tudnak kapacitást bővíteni.