- Harmincnégy éves a műsor, amely Európában a maga műfajában az egyik legöregebb. Az MTV-ben a gyerekosztály ugyan megszűnt, de a Duna tévében folytatni tudtam a munkát. Új adással mindig szombatonként jelentkezünk, s vasárnaponként van az ismétlés - tudatja műsoráról a legfontosabb előzményeket É. Szabó Márta.
- Mindig is mást kínáltak, mint Walt Disney világa, műsoruk költségvetése pedig csupán a töredéke a hajdani műsorénak.
- Szerencsére, még az MTV-s időkben létrehoztunk egy alapítványt, amely ma is működik, s amelynek a révén pályázni tudunk. Akkor nyaranta a Cimbora-táborokba szponzorok segítségével sikerült a gyerekeket Európa minden részéből összehívni. Most az Európai Unió írja ki ugyanezeket a táborokat. Az a cél, hogy a gyerekeket a kultúrájukon keresztül ismertessük meg egymással. Ez vvolt mindig a mi célunk is: úgy hívtam Erdélyből, a Felvidékről, a Vajdaságból gyerekeket, hogy hozzák a román, a szerb, a szlovák barátaikat. Volt száz tagú zenekarunk, és mindenkinek volt egy kitűzője, a saját országzászlajával. Így látszott, ki honnan jött, s csodás barátságok születtek. Ezt most az EU is igényli. Ezért tudunk most is táborokat szervezni. Ezekben a táborokban a művészeteké a főszerep, de foglalkozunk környezetvédelemmel is. Külön figyelmet fordítunk a segítséggel élő gyermekek integrálására, valamint olyan tehetséges gyermekek felkutatására, akiknek szociális helyzetük miatt nincs lehetőségük tehetségük kibontakoztatására.
- Hány klubjuk van, és hogy sikerült megszervezni ezeket?
- Nem én indítottam el a klubmozgalmat. Felnőtt "cimboráim", a pedagógusok, a könyvtárosok országszerte érezték szükségét ennek a dolognak. A dunaújvárosi könyvtáros kezdte és most már negyvenhárom működik az országban. Gyerekek írták a klubtagsági eskü szövegét. Sokféle programot szerveznek, még fákat is ültetnek. A Nemzeti Kulturális Alap pályázatai segítenek ebben. A kistérségekben élő gyerekek hátrányát így szeretnénk csökkenteni a városokban élő társaikkal szemben, mert nemcsak oktatási téren maradnak le, hanem a gyermekprogramok, szakkörök, múzeum-, színház- és mozilátogatások terén is. Terveink szerint Cimbora Karavánunkkal két év alatt bejárjuk az egész országot és az összes kistérségi központba ellátogatunk. Célunk hogy a gyerekeknek játékosan mutassuk be a történelmet, a kultúrtörténetet, az irodalmat, a zenét, a képzőművészetet, az építészetet. A Balassi-évben is gazdag volt a programsorozat, de most a reneszánsz év különleges lehetőségeket kínál. A reneszánsz játszóházban ügyességi feladatként például fel kell építeni a Budai Várat, össze kell rakni a Túróczy-krónikát, restaurálni kell egy szétesett Corvinát - tudatta a műsor gazdája, s szavaiból az is kiderült, hogy a Cimbora játszóházaknak külön története van.
- Egyszer megkeresett Poós Péter, a West-End pláza vezérigazgatója, hogy sok a csellengő gyerek, tegyünk valamit. Kitaláltuk a múzeumi játszóházakat. Az üzletember ehhez hatmillió forint támogatást adott. Sajnos, nem állt mögénk a kulturális tárca, de ez az összeg elég volt arra, hogy a munkát elkezdhettük. A kreatív játszóházakban élményszerűen ismerkednek a gyerekek a történelemmel. Vannak ügyességi-, logikai- és drámajátékok, de kézműves foglalkozások és műveltségi vetélkedők is. Eddig elkészült az ókori egyiptomi, az ókori Hellász, a római, az Anjou és a reneszánsz játszóház, s most tárgyalok a Budapesti Történeti Múzeummal, hogy Sissi királynőt és a monarchia korát megidézzük. Az eszközök és a díszletek szétszedhetők, könnyen mozgathatók, így lehetőség nyílik, hogy országszerte játszhassanak vele a gyerekek. Fölállíthatjuk őket történelmi várak udvarán, de sportpályákon, iskolaudvarban is. Már négyszáz négyzetmétert tudunk beépíteni ezekkel a játékokkal. (Akit bővebben érdekel a labirintus, az internetes honlapunkon: www.cimbora.hu többet is megtudhat róla.)
A szerkesztő úgy tájékoztatott: ebben az évben a reneszánsszal foglalkozik a Mindentudás egyeteme mintájára megszervezett Cimbora egyetem is. Sorozatukban neves tudósok, irodalmárok, történészek és előadóművészek szerepelnek, akik a gyerekek nyelvére fordítják le legkomolyabb mondanivalójukat. Tartott előadást náluk már Katona Tamás történész, Tamás Gáspár Miklós filozófus, Kornis Mihály író, Csányi Vilmos etológus, Vásáry Tamás karmester zongoraművész, Acsády László agykutató. Idén zömmel a reneszánsz évhez kapcsolódó előadások lesznek: áprilisban Laszovszky József a XV. századi mindennapokról, Mácsai János a reneszánsz zenéről, Szlovák Kornél pedig Mátyás király és az egyház címmel tart ismertetést a gyerekeknek. Ezeket a programokat a Művészetek Palotájában rendezzük, a Duna tévé pedig közvetíti, hogy azok is részesüljenek az élményből, akik nem jutnak el személyesen a programokra.
- A Cimbora képernyős története és a különböző rendezvények sora É. Szabó Márta nevéhez kötődik. Vannak segítői ebben a munkában?
- Van egy nagyon jó csapatom, csodálatos, önzetlen emberekkel, akik fillérekért dolgoznak, évek óta, megfeszített munkával. Örülünk, amikor látjuk, hogy egy múzeumban két-háromszáz gyerek nyüzsög Cimbora trikóban. Alapítványunk azért az ügyért jött létre, amit Benedek Elek úgy fogalmazott: gyerekeknek csak a legszínvonalasabbat, a legszínvonalasabban szabad adni. Nem akarom, hogy pártok jöjjenek mögénk, és azok támogassanak. Nincs jobboldali meg baloldali, nincs katolikus meg református Cimbora. Érték van, gyerek van, Cimbora van.