Laurent Bonello, aki Marseille-ben dolgozik, annak a nemzetközi társaságnak a konferenciáján tartott előadást, amely a szív- és érbetegségek eszközös beavatkozásainak kutatóit gyűjti össze közös megbeszélésre. Amióta a svájci származású szívgyógyász, Andreas Grüntzig 1977-ben az első koszorúértágítást Zürichben elvégezte, ezeknek a gyógyító eljárásoknak a különböző változatai világszerte elterjedtek.
Szívinfarktus esetén a gyógyulás esélye annál jobb, minél gyorsabban kerül a beteg a mellkasi fájdalom kezdete után olyan kórházba, ahol azonnal elvégzik a szívkatéterezést, az elzáródott koszorúeret kinyitják, majd kitágítják, végül szükség szerint belehelyeznek egy fémhálóból készült kis hengert, ami az eret továbbra is nyitva tartja.
A mechanikus beavatkozás ezzel véget ér, de a beteg sorsa attól is függ, mennyire sikerül a vér ilyenkor fokozott, kóros alvadékonyságát gyógyszerekkel gátolni. A nemzetközi kezelési irányelvek javaslata szerint ilyenkor minden beteg kap gyógyszerkombinációt, ami aszpirinből és egy másik igen hatásos készítményből, clopidogrelből áll. Ezek csökkentik annak az esélyét, hogy a véralvadást irányító vérlemezkék összetapadjanak és ezáltal a véráramlás ismét megszűnjék.
Az ilyen beavatkozást végző kutatók jól ismerik azt a gondot, hogy az egységes adagban alkalmazott gyógyszerek után is előfordultak véralvadási szövődmények, ezért a francia szívgyógyászok olyan módszert dolgoztak ki, amellyel az ilyenkor kulcsszerepet játszó clopidogrel adagját a pillanatnyi szükségnek megfelelően változtathatják.
Az új technika segítségével mérni lehet a vérlemezkék felszínén annak a végkészüléknek az érzékenységét, amihez a clopidogrel kötődik, ezáltal lépésről-lépésre úgy emelhető a gyógyszer adagja, hogy a véralvadás gátlása optimális legyen.
Bonello és munkacsoportja 162, infarktusos beteget kezelt a vizsgálati időszakban, ezeknek egyik csoportját a jelenleg javasolt gyógyszerelés szerint, a másik csoport tagjait az új, egyénileg módosítható adagolással. Kiderült, hogy a most kidolgozott technika használata esetén gyakorlatilag nem fordult elő jelentős, véralvadás okozta szövődmény, ugyanakkor a vérzések kockázata sem nőtt.
A francia szívgyógyászok által bevezetett, rendszeres laboratóriumi mérés még nem vehető általánosan alkalmazott módszernek, de a kongresszuson Bonello előre kijelölt vitapartnere, az amerikai Paul Gurbel elismerte, hogy az eddigi gyógyszeradagolási gyakorlat olyan öltözködésre emlékeztet, amelyben mindenkire azonos méretű ruhát húznak.
Az amerikai szakember az előadás utáni sajtótájékoztatón azt mondta: elképzelhető, hogy ezen eredmények alapján a clopidogrel adagját hasonló módon igyekeznek egyénire szabni, ahogyan a világszerte igen sok beteg által szedett kumarinszármazékok dózisát is rendszeres vérvétel alapján, a szükség szerint módosítják.
