Az MTI birtokába került dokumentum szerint nem csak a hallgatók 15 százaléka kerülhetne át egyik kategóriából a másikba, hanem az adott év tanulmányi eredményétől függően évente határoznák meg, ki kap egy évre államilag finanszírozott státuszt, és ki lesz költségtérítéses diák.
A rektori konferencia kezdeményezése alapján a felsőoktatási hallgatók a költségtérítést az éves teljesítményük alapján, az első évben pedig a felvételi eredményük alapján fizetnének 2009-től, s minél jobb eredményt ér el valaki, annál alacsonyabb lenne a költségtérítése.
Gyurcsány Ferenc egy kereskedelmi televíziónak nyilatkozva a héten azt mondta: a rektori konferenciával olyan javaslaton dolgoznak, amely szerint az első évben mindenki az államilag finanszírozott keretben kerülne be a felsőoktatásba, de a második évtől csak 50-60 ezer diák maradhatna ebben a keretben. A rendszer minden évben biztosítaná az átjárást az állami és az önköltséges képzés között - tette hozzá.
A rektorok javaslata alapján a hallgatókat (legalább) hat kategóriába sorolják a fizetendő költségtérítés mértéke szerint.
A munkaanyag - amelyről az MTI információi szerint kedden tárgyalt a konferencia elnöksége - azt tartalmazza, hogy az egy-egy hallgató által fizetendő költségtérítés pontos értékét - adott keretek között - az intézmény határozhatná meg.
A költségtérítés megállapítása szakterületenként, azon belül intézményenként történne, az első évben a felvételi eredmény, a további években az előző évi kreditindex alapján. A fizetendő összeg évente az aktuális teljesítménytől függően változhatna. Az adott évben fizetendő összeg megállapítása az előző tanév tavaszi félévének lezárása után történik.
Minden intézmény meghirdetné a felvételi tájékoztatóban, hogy az egyes szakokon mekkora a fizetendő maximális költségtérítés, és garantálná, hogy ez a tanulmányok meghatározott ideje alatt legfeljebb az infláció mértékével növekedhet. Ugyancsak meghirdeti, hogy várhatóan a szakra bekerült hallgatók hány százaléka nem fog az első évben költségtérítést fizetni.
Ha kicsi a különbség a felvételi pontszámban illetve a tanulmányi teljesítményben, akkor kicsi lenne a különbség a fizetendő összegben is.
Ha az intézmény egy adott szakán csak önköltséget fizető hallgatók vannak, akkor azon a hallgatói térítések jelenlegi rendszere nem változik.
A felsőoktatásba bekerülni csak a felvételi tantárgyakból tett emelt szintű érettségivel lehetne a rektorok javaslata szerint, viszont a felvételhez előírt minimális szintet elérő hallgatók mind bejuthatnak. A felvételi pontszám azt határozná meg, melyik intézmény melyik szakán kezdheti meg egy hallgató tanulmányait.
Megfelelő felvételi eredmény esetén az is felvételt nyerhet, aki nem jogosult állami támogatásra. A képzésben való részvételnek a feltétele ez esetben a teljes önköltség megfizetése lenne.
Költségvetési forrásból hallgatói juttatásokra fordítható keret minden felvett hallgató után járna, azon hallgatókat kivéve, akik nem részesülhetnek semmilyen állami támogatásban.
Ha egy hallgató az alapképzését nem fejezi be a képzési idő plusz két félév, vagy mesterképzését a képzési idő plusz egy félév alatt, akkor tanulmányait csak az önköltség kifizetése mellett folytathatja, amelyet az adott félévben felvett kreditekkel arányosan kell fizetni.
Példaként említik a mérnöki alapképzést, egy olyan szakon, ahol az intézmény 200 hallgató képzésére elegendő kapacitással rendelkezik. Az intézmény ezen szakára 150 hallgató kerül be államilag finanszírozott képzésre. (Az intézményben a költségtérítés összege a tanulmányaikat 2008 őszén megkezdők esetében évi 600 ezer forint. Az intézmény ezen szakán egy hallgató átlagosan évi 150 ezer forintot fizet.)
A jelenlegi rendelkezések szerint minden költségtérítéses hallgató azonos összeget, évi 600 ezer forintot fizetne, és egy államilag finanszírozott hallgató sem fizetne hozzájárulást. A leggyengébb, államilag finanszírozott, és a legjobb, költségtérítéses hallgató felvételi teljesítményében, később az éves eredményében valószínűleg igen kicsi a különbség, az általuk fizetendő összegben azonban nagyon nagy lenne.
A javasolt eljárás szerint a közel azonos tanulmányi eredményt elért hallgatók költségtérítése is közel azonos lenne. Az egyik javaslat szerint a hallgatók 25 százaléka nem fizetne költségtérítést, 75 százalék pedig a tanulmányi eredménytől függő mértékben fizet.
"A maximális költségtérítés is jóval kisebb (400 ezer forint ), mint a jelenlegi költségtérítés" - írták.
A második számú javaslat szerint a hallgatók fele nem fizetne költségtérítést, 50 százaléka viszont igen.
Az MTI úgy tudja, hogy rektori konferencia április 22-én tárgyalja a javaslatot. Molnár Károly, a Magyar Rektori Konferencia elnöke az MTI megkeresésére azt mondta: a részletekről akkor nyilatkozik, ha a testület megtárgyalta a javaslatot.
