Akik megélik a nyugdíjkort

Jelenleg a nyugdíj biztosítja egy-egy átlagos csehországi nyugdíjas család havi jövedelmének 96 százalékát. A miniszter sikernek könyvelné el, ha a következő években ezt az állami nyugdíjat a havi jövedelem 80 százalékára szorítanák le, míg 20 százalékot a több mint tíz éve működő önkéntes nyugdíjkiegészítő takarékossági alapból, illetve forrásból fedeznék a cseh családok.

"Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy az állami nyugdíjakat kell csökkenteni, hanem azt, hogy nagyobb szerepet kell kapniuk a kiegészítő jövedelmi forrásoknak" - jegyezte meg Petr Necas.

Napjainkban tíz önkéntes nyugdíjalap működik, amelyeknek összesen 3,9 millió ügyfelük van. Míg az ügyfelek számát akár elégségesnek is lehetne tekinteni, az öregkorra eltett havi összeg - 496 korona - azonban teljességgel elégtelen. Szakértők szerint ahhoz, hogy a nyugdíjalapnak legyen valamilyen komolyabb értelme, legalább 10 évig kell spórolni, s a havi összeg ne süllyedhet 1500 korona alá. A jelenlegi ennek csak az egyharmada. Az állam az 500 koronán felüli takarékosságot támogatja. Az első két évben havi 150, míg a következő években havi 120 koronával.

Csehországban most összesen 2,8 millió nyugdíjas van, az összlakosság mintegy 25 százaléka. A nyugdíjakra megy el a bruttó hazai termék (GDP) 8,4 százaléka.

A nyugdíjrendszer reformjáról már évek óta folyik az egyeztetés a parlamenti pártok között, de egyelőre nincs meg a teljes egyetértés.

A kormány képviselőház elé terjesztett javaslata azzal számol, hogy 2030 után a nyugdíjkorhatárt egységesen 65 évre emelnék fel mindkét nem számára. A javaslatról várhatóan júniusban szavaz a képviselőház. A kerekasztal résztvevői is megerősítették, hogy a nyugdíjreform elfogadása még egyáltalán nem biztos, mert a baloldali ellenzéknek és a szakszervezeteknek is számos kifogása van ellene.

A jobbközép kormánykoalíció három szakaszban szeretné elfogadtatni a nyugdíjrendszer átalakítását. Az első szakaszban - az idén - 65 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt. A második szakaszban átalakítanák a jelenleg működő önkéntes nyugdíjkiegészítő biztosítási rendszert, míg a harmadik szakaszban úgynevezett opt-out módszerrel lehetővé tennék, hogy a kötelező nyugdíjbiztosítás egy részét az emberek önkéntesen magánalapokba fektethetnék. Necas szerint ez mindenképpen a biztosítási összeg kisebbik részét képezné. Az ellenzék azonban ezzel nem ért egyet.