Felavatták Szécsi Margit szobrát

A költőnőt ábrázoló új alkotást is Kő Pál Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész készítette el bronzból. Az eredeti szobrot 2003-ban állították Pestszentlőrincen, ahol Szécsi Margit született.

Az ünnepségen Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke úgy fogalmazott: "Magyarország a fémből készült szobrok ellopásának földje lett. Ez ellen aligha lehet jó védekezés az emlékművek nagy méretűvé növesztése. Felfordult világ ez, és ebbe nem lehet beletörődni" - jegyezte meg.

Hozzáfűzte: Szécsi Margit a keserű történelmi és élettapasztalatok birtokában rendre azzal nézett szembe, hogy a világban mindent, amit érték, ami emberszabású, azt fenyegetik "az önérdek elszabadult gonosz erői". Vasy Géza szerint mintha a költő előre megérezte volna a szobor sorsát, 1974-es Eladó című versében a mai helyzetre utalva kérdezné, vajon tényleg minden eladó?

A köztéri szobrok a közösségi emlékezet jelei, aki ezeket megrongálja, vagy megsemmisíti meg, ugyanúgy isteni büntetést érdemel. Ez nem közönséges rosszaság, nem menthető a szegénységgel, ez sírgyalázás - fogalmazott a Magyar Írószövetség elnöke.

A szobrot az alkotó, Kő Pál jelenlétében a XVIII. kerület polgármestere, Mester László Szécsi Margit és Nagy László fiával, Nagy Andrással koszorúzta meg. Az ünnepségen leleplezték a szobor mellett a parkban folyamatosan bővülő kőkönyvtárat is.

Szécsi Margit 1928-ban született Pestszentlőrincen, 1990-ben halt meg. Népi kollégistaként a budapesti bölcsészkar hallgatója volt, 1949-ben jelentek meg első versei az Új Időkben; 1953-tól írásaiból élt.

Költészetére nagy hatással volt az "új népiek", köztük Nagy László és Juhász Ferenc költői forradalma, valamint József Attila és Kassák Lajos öröksége.

Szécsi Margitot 1957-ben, 1968-ban és 1977-ben József Attila-díjjal tüntették ki. 1988-ban Magyar Művészetért Díjjal, 2005-ben posztumusz Magyar Örökség Díjjal tüntették ki. Férje Nagy László költő volt.