Szentkút - katolikus újság

Az évente kétszer megjelenő magazint a szerkesztők tervei szerint a búcsújáró szezon kezdetén, a húsvét körüli időszakban, valamint nyár elején adják ki. Az első szám írásainak témája: mit vár az egyház és a hívő ember a búcsújáró helyektől, "miért jó áldozatok árán is zarándokolni".
Az első számban Magyar Gergely ferences tartományfőnök "a türelem erényéről és értékéről elmélkedik, amelyet a búcsújárás erősíthet bennünk". Ebben megjegyezte, hogy Assisi Szent Ferenc "gyakran és szívesen járt olyan helyekre, amelyek Istentől megáldottak voltak".

A ferences kegyhely igazgatója, Fejes Antal az idei programokról szólva megemlíti az első kiadványban, hogy a megszokott búcsús napok mellett külön célcsoportok számára is kezdeményeznek alkalmakat. Ilyen szándékkal szervezik meg például a keresztény értelmiség, valamint a papok országos zarándoklatát, továbbá a szlovák-magyar imanapot. A lapban ismerteti az augusztus 14-én Esztergomból Szentkútra tartó hatnapos gyalogos zarándoklat programját is.

A püspöki konferencia 2006. augusztus 12-én kelt határozatában nyilvánította nemzeti kegyhellyé az I.

Szent László király (1077-1095) korában alapított mátraverebély-szentkúti szentélyt. Az erről szóló dokumentumot Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek hirdette ki szentmise keretében a Nógrád megyei zarándokhelyen.

A hagyomány szerint Mátraverebély határában Szent László király 1092-ben kun üldözőitől egy szakadékot átugratva csodás módon megmenekült. A király lova patájának nyomából fakadt a mai Szent Kút. Az 1100-as években jelent meg először itt a Szűzanya és a Szent László által fakasztott Szent Kút vizével meggyógyított egy néma pásztorfiút.