A Középkori Osztály helyettes vezetője elmondta: a késő Zsigmond kori vagy Mátyás korában épített falrész ugyan a föld alatt volt az elmúlt évszázadban, de a műemléki védelem a vár esetében a föld alatti részekre is egyértelműen vonatkozik.
A palota modern kori, Ybl-féle átépítése során került az érintett falrész a föld alá. Erre a tényre a BTM régészei a beruházók figyelmét többször felhívták. Múlt év januárja óta pedig már pontosan ismerték a fal elhelyezkedését, de ennek ellenére úgy csinálták meg a terveket, hogy az a falrész leborotválását foglalta magában - hangsúlyozta a régész.
Magyar Károly szerint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) eleinte osztotta a régészek véleményét, az engedélyt viszont mégis úgy adták ki, hogy az jóváhagyta a falrész elbontását is.
A terület régészetileg is védett, és a világörökség részét képezi, így a bontási engedély kapcsán a gazdasági érdekre hivatkozni elfogadhatatlan, illetve veszélyes precedenst teremthet - vélekedett a szakember.
A BTM - határidő után beérkezett - fellebbezését elutasították. Ugyan elvi jogukat meghagyták arra, hogy a miniszternél fellebbezzenek, mivel azonban ez nem jelenti a munkálatok felfüggesztését, a jogi lépés tárgya az idő során eltűnik - mutatott rá a szakember.
A KÖH a jóváhagyással éppen azon célok ellen dolgozik, amelyeket deklaráltan kitűzött maga elé, olyan építményt enged bontani, amelyet elvileg mindenki fontosnak tart - hangsúlyozta Magyar Károly.
A 7,5 méter mélységig lenyúló, 3,5 méter vastag fal alsó részéből a tervek szerint 4,5 métert bontanak el. A megsemmisítésre ítélt falrész értéke pénzben kifejezhetetlen, szétbontva pedig a köveknek már nincs értékük, mivel a XV. században tört kövekből építkeztek - mondta a szakember.
Hangsúlyozta, hogy a garázs építését alapvetően támogatják, azt azonban elvárnák, hogy a terveket az előkerülő régészeti értékek nyomán változtassák, és ne fordítva.
A több száz férőhelyes mélygarázs építése tavaly februárban kezdődött, az első ütem a Csikós udvar alatti terület kibontását foglalta magában.
Szamkó Katalin, a Budavári Vagyonkezelő és Innovációs Kht. ügyvezető igazgatója akkor elmondta, hogy hosszadalmas előkészületek után a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól 2004-ben kaptak engedélyt arra, hogy két ütemben egy összesen csaknem 700 autó elhelyezésére alkalmas garázst építtessenek fel. A beruházásra kiírt pályázat győztese a Raiffeisen Ingatlan Zrt.-ből és az osztrák WiPark Garagen AG cégből álló nemzetközi konzorcium lett, amelyik létrehozott egy projektcéget, ez építi és üzemelteti majd a garázst.
