Somlyódy: globálisan kell vizsgálni

A tudós annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy a testület legutóbbi állásfoglalása szerint nincs annyi föld Európában, amennyi elegendő lenne az EU által előírt kvóta betartásához. Így az uniós direktívát a környezetei károk elkerülése, a talaj, a vízkészletek és a biodiverzitás megóvása érdekében fel kell függeszteni. A kockázatok és a hasznok megállapításához átfogó tudományos elemzésre van szükség, és mindezek alapján új, fenntartható középtávú célok meghatározására.
"A koppenhágai székhelyű ügynökség az unió egyik legfontosabb, ökológiával foglalkozó szervezete" - emelte ki Somlyódy László.

Magyarázata szerint a szervezet célja olyan indikátorok, módszerek kifejlesztése, amelyek alapján mérni lehet a kontinens környezeti állapotát, elemezni, hogy Európában a következő 50 évben mi várható, s kidolgozni a megfelelő stratégiákat annak érdekében, hogy a környezet állapota kedvező irányba alakuljon.

Mint kifejtette, az öt éve elfogadott bioüzemanyag-direktíva 2005-re 2 százalékos, 2010-re pedig 5,75 százalékos részesedést írt elő. A 2 százalékot nem sikerült tartani, az 5,75 százalékos pedig biztos, hogy nem teljesíthető. Mindezek tükrében meglepetést okozott, amikor az Európai Unió úgy döntött, hogy 2020-ra 10 százalékos kvótát ír elő.

Somlyódy László ismertetése szerint az EU helyesen a 10 százalékos célt úgy tűzte ki, hogy fenntartható módon, úgynevezett második generációs technológiákkal valósítsák meg. A fejlesztések azonban lényegesen lassabban haladnak, mint feltételezték, annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban egy 200 millió dolláros kutatási projekt folyik ezen a területen. A jelenlegi első generációs technológiáknak viszont, amelyek kukorica, búza, repce felhasználásával állítják elő a bioüzemanyagot, meglehetősen alacsony a hatékonysága.

"Lényegesen jobban járunk, ha a biomasszát nem üzemanyag, hanem hő- és villamosenergia előállítására használjuk" - emelte ki Somlyódy László.

A bioüzemanyag előállításával kapcsolatos gondokat elemezve rámutatott, hogy ezek egyike az élelmezés, a másik a víz, a harmadik pedig az energia.

"Az első generációs eljárásoknál körülbelül 1 liter olaj előállításához 3-4-5, vagy akár 6 köbméter víz szükséges" - mondta.

Kitért arra is, hogy a bioüzemanyag előállítást óhatatlanul az élelmiszertermelés sínyli meg: az élelmiszerek drágulnak, hiszen Brazíliában, Indiában, Kínában, Afrikában Magyarország területének százszorosát szánják a bioetanol előállítására.

"Új versenytárs jelenik meg a piacon, amelyet nagyon keményen támogatnak világszerte. Torzított piacot hozunk létre" - mutatott rá Somlyódy László, hozzátéve, hogy a fejlődő világ legszegényebbjei fizetik meg az árát annak, hogy "mi kényelmes autókban közlekedjünk".

Mint rámutatott, az utóbbi néhány évben ismerték fel: a bioetanol előállításához szükséges kultúrák termesztése esetében sokkal nagyobb a műtrágya- és növényvédőszer-igény, mint eredetileg feltételezték. Ily módon az energiamérleg az első generációs technológiák esetében lényegesen kedvezőtlenebb, mint gondolták.

"Mindannyian pozitívan ítéljünk meg, hogy az Európai Unió megkísérli vezető szerep felvállalását az éghajlatváltozásért okolható üvegházhatású gázok emissziójának szabályozásában, hogy 2020-ra kötelező érvénnyel előírta a kibocsátás 20 százalékos csökkentését" - emelte ki Somlyódy László.

Kifejtette: Ezzel szemben a bioüzemanyag-részesedésre vonatkozó 10 százalékos kvóta a rendszer egyetlen elemének kiragadását jelenti anélkül, hogy a többit figyelembe vették volna. Itt az agrárpolitika, energiapolitika, a környezet, a közlekedés hatásai együttesen jelentkeznek.

"A tízszázalékos kvóta teljesítése kizártnak tartható. Ezért javasoltuk a kockázatok felmérését, a várható hasznot, azt, hogy mi valósítható meg fenntartható módon. Amennyiben Európa nem képes a 10 százalékos kvótának megfelelő üzemanyag-mennyiséget előállítani, óhatatlanul a fejlődő világból kell behozni. Ennek gazdasági, társadalmi, környezeti hatásai is vannak. Globálisan kell a kérdést megvizsgálni" - hangsúlyozta Somlyódy László.