Felavatták Zala György síremlékét

Zala György budapesti síremlékének saját készítésű, bronz domborművét fémtolvajok lopták el. A szobrász nevét viselő emlékbizottság kezdeményezésére Szabó Tamás kőből, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával rekonstruálta a művet.

A síremlék avatásán mások mellett részt vett és koszorút helyezett el Horváth Csaba főpolgármester-helyettes; Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke; Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke; Katona Tamás történész; Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere; a Magyar Művészeti Akadémia tagjai és Arad, valamint Lendva város küldöttsége.
Gedai István, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese a Dísz téri honvédszobor, Andrássy Gyula lovas szobra, Erzsébet királynő szobra, az aradi vértanúk emlékműve, a Hősök terén álló Hét vezér szoborcsoport és a királyok szobrának alkotójaként említette Zala Györgyöt. A szobrász munkásságára ható kortársak között említette Arany Jánost, Liszt Ferencet, Madarász Viktort, Jókai Mórt, Ybl Miklóst, Benczúr Gyulát.

Zsigmond Attila, a Budapest Galéria igazgatója a nemzet szobrászának, a neobarokk emlékszobrászat legjelentősebb mesterének nevezte Zala Györgyöt. Felidézte, hogy az 1876-es kiegyezést követően igény támadt a nemzet példaképeinek, a magyar történelem hőseinek, jeles személyiségeinek és alakjainak megjelenítésére. Mint mondta, az aradi vértanúk emlékművét, Zala György első nagyléptékű köztéri alkotását a korabeli sajtó méltatlan támadásai ellen Fadrusz János szobrászművész védte meg.

Zala György első nevezetes alkotása a 26 évesen készített Mária és Magdolna márványszobor volt. Az igazgató felidézte a hányatott sorsú, 1925-ben lebontott, majd 2004-ben újra felállított aradi Szabadság-szobor történetét, majd szólt a budapesti városképet meghatározó, Hősök terén álló millenniumi emlékműről.

Zala György 150 éve, 1858. április 16-án született a történelmi Zala megyében, Alsólendván. Az évforduló alkalmából szülővárosában, a szlovéniai Lendván (Lendava), valamint Zalaegerszegen is tartanak megemlékezéseket.

Zalaegerszegen csütörtökön rendeznek emlékkonferenciát a Göcseji Múzeumban, ahol elhangzik Bence Lajos muravidéki költő róla írott verse is. A konferencián mások mellett a szobrász monográfusa, Borbás György méltatja az életművet.

Lendván pénteken ugyancsak emlékkonferenciát rendeznek a városháza dísztermében, ahol szó lesz a település szülöttének munkásságáról, és arról, hogy miként vette fel a Mayerként anyakönyvezett művész szülőhelye nevét. A muravidéki város Zala György terén található színház- és hangversenyteremben pénteken délután nyílik meg az alkotó jelentősebb műveiből rendezett első kiállítás. Az összeállítás később több magyarországi helyszínen, így Zalaegerszegen, Gödöllőn, Keszthelyen és Pécsett is látható lesz majd.

Zala György a XIX-XX. század fordulója neobarokk irányzatának legtöbbet foglalkoztatott emlékműszobrásza volt. Főként nagyszabású emlékműveket, síremlékeket és portrékat készített. A Magyar Tudományos Akadémia 1930-ban tiszteletbeli tagjává választotta. A Magyar Nemzeti Galéria 30 szobrát őrzi.