Színek és formák hétköznapjainkban

Életünk során a színek és formák vesznek körül bennünket, nagy szerepük van a környezetünkben, otthonunkban, nem kevésbé az öltözködésünkben. Hozzátehetjük, hogy a nők öltözködésében különösen fontosak a színek és formák, hiszen a jó külső vonzerőt gyakorol a másik nemre. A szín és formalátás azonban nemcsak az öltözködésben, hanem az élet minden területén szerepet játszik, adott helyzetben esztétikai igényeket is kielégít. A pszichológusok azt is felismerték, hogy a színek járulékos információt szolgáltatnak a minket körülvevő világról, és nem utolsósorban erősítik a tárgyakhoz fűződő érzelmi kapcsolatainkat.

A tudományokban évszázados vitát képezett a színlátás problémája, a színek hatása, lelki-hangulati szerepe. Goethe és Newton is kutatta a színek helyét és jelentőségét. Később Helmholcz és Hering ismerték fel a színek fizikai, élettani és pszichikai törvényszerűségeit, a színélmény jelentőségét. A színlátás lélektanához a fizika és az élettan szolgál alapul.
A színek érzékelése, a színélmény nem csupán az öltözködésünkben, környezetünk berendezésében, hanem más területeken is meghatározó és jelentős. Gondoljunk az építkezésekre, vagy az ipari termelésre, közlekedésre, közbiztonságra.

Miután életünk minden megnyilvánulását kísérik a pszichés jelenségek, vonatkozik ez a megjelenésünkre is. Az öltözködésben mindenekelőtt a látásnak, a figyelemnek, mint pszichológiai jelenségeknek döntő a szerepe. A színek sem csupán egyszerű fizikai jelenségek, hanem bonyolult pszichofiziológiai hatásokat is kiváltanak. Például a kék szín nemcsak hidegérzetet kelt, hanem nyugtató, sőt vérnyomáscsökkentő, lázcsillapító hatású. A kék és a zöld úgynevezett hideg színek, ezért az öltözködésben a színélmény nyúlánkabbnak, vékonyabbnak tünteti fel az erőteljesebb alkatúakat. Ezzel szemben a meleg színek, a vörös, a narancs, a sárga "erősítenek", ezért a moletteknek csupán díszítésre célszerű alkalmazni, nagyobb felületen előnytelenek számukra. Jó figyelni az úgynevezett komplementer színekre is. Ezek színpárok, ilyen lehet például a zöld és a piros. Ha két komplementer színt látunk, az harmóniaérzetet kelt. Ezért lehet ragyogó egy vörös hajú nő zöld ruhában, ám ha a ruha is piros, az diszharmóniát ébreszt.
Amint a színek, úgy a formák, vonalak is más-más hatást keltenek érzékelésünkre. Alapszabály: minden vonal, amely hosszirányban tagolja a tárgyat, az alakot, keskenyebb hatást kelt, például az öltözködésben karcsúsító szerepe van. A keresztbe futó vonalak szélesítenek, az ilyen szabásvonal, minta, csíkozás a ruhák esetében szélesíti az alakot. Az érzéki csalódás tehát előnyösen kihasználható, mert általa az alak hibái korrigálhatók. Például, akinek túl széles a csípője, ellenben ehhez képest keskeny a válla, melle, azt ellensúlyozhatja a szoknya hosszanti szabásvonalával. Akinek a melle túl nagy és a csípője ehhez mérten keskeny, annál a felső részre kell tenni a hosszirányú szabásvonalakat, vagy hosszú csíkozású blúzt célszerű viselnie.

Az optikai csalódás kihasználható a kalapok, sapkák megválasztásával is. Ha az arc túl széles, akkor a karima nélküli kalap előnyös, mert felfelé folytatja a fej körvonalait, így keskenyebbnek hat az arc. Ugyanebből az okból jó a magasított, fejtetőre tűzött hajviselet. Akinek túl keskeny az arca, célszerű, ha széles karimájú kalapot visel, ugyanis a karima kifelé irányítja a tekintetet, ezáltal az arc teltebbnek látszik. A széles karimájú kalapok "fiatalítanak", úgyszintén az arcot széles keretbe foglaló hajviselet is. Azoknak, akiknek túl rövid és vastag a nyakuk, nem ajánlatos a magas nyakú garbó, ám előnyös a "V"-alakú kivágás és a kihajtott gallér. Viszont, aki hosszú és vékony nyakú, hordjon magas nyakú ruhákat, blúzokat, nekik "találták ki" a magasnyakú pulóvert és dédanyáink gólyanyakú, csipkés felsőrészét.