A hírlapíró, költő, filozófus apa és a jól menő kalapszalont működtető sváb származású anya zenészt szerettek volna faragni belőle, s 16 éves korában európai tanulmányútra küldték. Ragadtak rá a nyelvek, kiválóan megtanult angolul, németül és dánul, rengeteget olvasott, hangversenyekre és moziba járt, lázas érdeklődéssel fordult a művészet újdonságai felé.
1926-ban Budapestre költözött, s az írás vált fő mesterségévé. Recenziói, kritikái, versei jelentek meg a Nyugatban, 19 évesen Kodály Háry Jánosáról cikkezett, később értő elemzést írt Prus A fáraó című regényéről, s ő volt az, aki a nálunk még akkor szinte teljesen ismeretlen Bertolt Brecht művészetére felhívta a figyelmet. 1927-ben a Nyugat novellapályázatán díjat nyert A hóember című elbeszélésével, majd 1929-ben Pénz a láthatáron címmel megjelent első regénye is, egy évre rá pedig a Nemzeti Színház tűzte műsorára Uray Tivadar főszereplésével Szélhámos kerestetik című vígjátékát.
Ettől kezdve nem volt megállása, a siker, a közönség szeretete szinte doppingolta az ifjú írót, aki könnyedén alkotott, legyen szó akár versről, novelláról, regényről vagy színdarabról. S mivel minden fontosabb eseményről, történésről, pletykáról is tudni akart, a Sporthírlap munkatársaként is fáradhatatlannak bizonyult Mindeközben legendás életművész is volt, naponta 10 órát töltött kávéházakban csinos színésznők, írók, költők, más művészek társaságában, esténként fogadásokra járt, s mindenütt kedvelték elképesztő vagy éppen mulatságos történeteiért, humoráért, derűs lényéért.
Regényei közül komoly közönségsikert aratott a Hét pofon, az Aludni is tilos, a Sok hűhó Emmiért, az Özöngáz, amelyeket idegen nyelvekre is lefordítottak. Film készült a Hét pofonból, a Sok hűhó 1940-es filmváltozatában Szeleczky Zita és Jávor Pál játszották a főbb szerepeket, ezt a művét 1998-ban ismét filmre vitték Gubás Gabival és Kulka Jánossal. Írt ifjúsági regényeket is, a Kalandos vakáció, A rejtélyes konflis, Az Északi Park felfedezése mulatságos és fordulatos történetükkel, finom humorukkal a gyerekek kedvenceivé váltak. 1938-ban a Belvárosi Színház mutatta be Amerikai komédia című darabját, s több színművet fordított magyarra. Több filmforgatókönyvet is írt, A hölgy egy kissé bogaras című nagy sikerű vígjáték is az ő munkája, s Kirk van Hossum álnév alatt is publikált műveket.
Népszerűségének titka a szórakoztatás képessége volt, tudott fordulatos, szellemes történeteket mesélni fanyar iróniával és könnyedséggel, kritikusai, elemzői Karinthyhoz és Rejtő Jenőhöz hasonlították művészetét.
Az első sportautó-tulajdonosok egyike volt Budapesten, szerette a sebességet, naponta többször is átszelte a várost autójával. Hobbija lett a veszte is, 1938. december 8-án kirándulásra indult autójával, amikor a dorogi országúton halálos baleset érte.
