A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolában már gyakorlat a négy évig tartó rendészeti orientációs képzés. Ebbe kapcsolódik most az utolsó két évben a büntetés-végrehajtási ismeretek oktatása, az országosan egyedülálló megállapodás értelmében. A munkába állást 14 hetes alapképzés és három hetes gyakorlati képzés követi, hiszen a középiskola érettségit, és nem szakmát ad.
- Korábban érettségizett, katonaviselt fiatalok álltak itt sorban - mondta a parancsnok. - Tavaly jutottunk el oda, hogy szinte lasszóval kell fognunk az embereket, mert nincs jelentkező, annak ellenére, hogy Nógrád megyében kiemelkedően magas a munkanélküliség, és megszűnt a határőrség. A katonaság eltörlésével közvetlenül érettségi után jöhetnek az élet- és gyakorlati tapasztalattal nem rendelkező fiatalok a büntetés-végrehajtási intézetbe, ahol halmozottan hátrányos helyzetű emberekkel kell foglalkozni. Ezért van nagy szükség arra, hogy ha már ilyen jellegű munkatapasztalatuk nincs, az iskolában két év alatt felkészítsék őket erre a munkára.
- Milyen képzést kapnak a diákok, mennyire fontos benne a pszichológia?
- A jogi, biztonsági, szolgálati, fogvatartási, nevelési ismeretek oktatásával elsősorban arra készítjük fel a diákokat, hogy hogyan kell foglalkozni az elítéltekkel az intézeten belül. Aki a büntetés-végrehajtásban szeretne dolgozni, annak részt kell vennie előzetes orvosi alkalmassági vizsgálaton, illetve pszichológiai szűrésen, mert nem mindenki alkalmas arra, hogy zárt körülmények között emberekkel foglalkozzon. A fizikai és pszichikai alkalmasságot rendszeresen felül kell vizsgálni. Az állománynak testileg, szellemileg frissnek kell lennie, sajnos ebbe keményen beleszólnak a bérezési viszonyok, mert ha másod-harmadműszakra kényszerül valaki, akkor nem biztos, hogy pihenten tud bejönni. A büntetés-végrehajtás a társ rendészeti szervekhez képest is alacsonyabb társadalmi és anyagi megbecsülést kap, ez is közrejátszik abban, hogy nem tudjuk feltölteni az állományt. Szerencsére ezt az utóbbi időben felismerte az igazságügyi kormányzat is, és történtek kedvező lépések - ismerte el Budai István.
Az iskolában tantárgyként oktatják a pszichológiát, önismereti, kommunikációs tréninget tanítanak. Az intézetben erre már nincs lehetőség, mert a pszichológusi státuszt évek óta nem tudjuk feltölteni. Pedig a pszichológusnak nem csak az elítéltekkel kellene foglalkoznia, hanem az állománnyal is.
- A balassagyarmati börtönben 140 százalékos a telítettség. A 100 százalékos létszámot figyelembe véve 89 börtönőrt alkalmazhatnának, de most ennél is tízzel kevesebben vannak, átlagéletkoruk pedig nem éri el a 30 évet. Tudnak rendet tartani, tekintélyt szerezni?
- Azért próbáljuk minél jobban kitolni a képzési időszakot, mert aki idekerül, csak úgy tudja megteremteni a tekintélyét, ha következetesen biztosítja az elítéltek jogait és következetesen számon kéri a kötelezettségeiket, tisztában van azzal, hogy mit lehet, mit nem lehet. Az elítéltek minden új embernél kipróbálják, meddig lehet nála elmenni. A fogvartottak nagyon jó emberismerők. Aki következetes, azt békén hagyják, de akin azt látják, hogy fél, bizonytalan, azt "megeszik", olyan helyzetekbe keverik, amiket nem tud megoldani, és az illető tönkremegy idegileg.
A felügyelői szakma - azon kívül, hogy vigyázza a rendet, kint áll a toronyban puskával, hogy meg ne szökjön az elítélt -, mást is jelent. Nagyon sok múlik a felügyelő hozzáállásán, hogy a büntetés-végrehajtás el tudja érni az alapvető célját, segíteni a visszailleszkedést. Ha a felügyelői állomány nem érti meg az esélyadás célját, akkor le tudja ezt rombolni. Mi sokféle képzést kínálunk fel az elítélteknek, rendszeresek voltak az önismereti tréningek azok számára, akik kint nem kerültek be az alkohológiára, de életvezetésükben nagy szerepet játszott az alkohol. Ha a felügyelő úgy szólítja ki az elítélteket, hogy "alkoholisták, sorakozó", annak a foglalkozásnak abban a pillanatban vége.
A pszichológus hiánya és az állomány fiatalsága miatt kivettünk egy régi, tapasztalt felügyelőt, aki csak az új felügyelőkkel foglalkozik, mert három-négy év után is találkozhat az ember váratlan szituációkkal.
- A kinti világban érezhetően nő az agresszió, mindennapossá vált például, hogy nekimennek a rendőröknek. A börtönben érezhető ilyen változás?
- A büntetés-végrehajtás a társadalom leképződése, ugyanazok a problémák jelennek meg a börtönben is. Többségében nem az ép személyiségű emberek kerülnek be, és 140 százalékos a telítettség. A jogszabályban egy személyre előírt 3,5 négyzetméteres mozgásteret nem tudjuk tartani, a minimális személyi tere sincs meg az elítéltnek, tehát nálunk ez fokozottabban érvényes. Adott esetben gyorsabban előjön a zárkában az agresszivitás. Épp ezért kínálunk fel agressziókezelési, kommunikációs tréninget, agykontroll tanfolyamot, kulturális programokat, sportvetélkedőket, hogy ott vezessék le a feszültséget, és lehetőleg ne a zárkán belül. Ennek ellenére sajnos mindig előfordulnak verekedések, összetűzések a zárkában. Szerencsére nem több, mint kint a társadalomban.
