Heintz Tamás (Fidesz) azt mondta: a parlament eltörölte a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a tandíjat, eközben azonban a kormány nem gondoskodott arról, hogy az egészségügyben az alapellátás működőképes maradjon.
Mint mondta, az egészségügyi miniszter "álnéven" ismét bevezetné a szakrendelőkben a 2.000 forintos vizitdíjat azok számára, akik beutaló nélkül érkeznek a szakrendelőbe. A betegek nem kedvtelésből járnak orvoshoz - emelte ki, hozzátéve: ezért szerinte etikátlan pénzt szedni a beutaló nélkül érkezőktől.
Horváth Ágnes egészségügyi miniszter közölte: részleges térítési díj a magyar egészségügyben 1998 január elseje óta létezik. A háziorvosnak pedig az a szerepe, hogy irányítsa a beteget, ezért van szükség a beutaló-rendszerre - tette hozzá.
Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el, míg az Országgyűlés többsége igen.
Földesi Zoltán (MSZP) arról beszélt, hogy az általános iskola nem képes a tanulók többségét a középiskola első évfolyamán elvárt szintre felkészíteni, a középiskolák pedig nem alkalmazkodnak a befogadott tanulók nagyon különböző felkészültségi szintjéhez.
Kiemelte azt is, hogy a diákoknál a közoktatás első szakaszában megszerzett tudás nem tud kellően elmélyülni.
Hiller István oktatási miniszter elismerte: nincs elég idő arra, hogy a diákoknál a 10 éves korig megszerzett alapkészségek megszilárduljanak. Hozzátette: ezért fogadtak el 2003-ban egy olyan módosítást, ami több időt biztosít az általános iskolában az alapkészségek elsajátítására.
A szocialista képviselő a választ elfogadta.
Soltész Miklós (KDNP) az Egészségügyi Minisztérium által kiírt pályázatokról beszélt. Véleménye szerint azért olyan rövid a határidő, mert Horváth Ágnes akar az egészségügyi intézmények élén álló vezetők személyéről dönteni.
Horváth Ágnes emlékeztetett arra: az Egészségügyi Minisztérium által kiírt hat pályázatból négynek az elbírálási határideje május elseje után jár le, amikor ő már nem lesz egészségügyi miniszter.
A KDNP-s képviselő nem fogadta el a választ, a képviselők többsége viszont igen.
Herényi Károly (MDF) arról beszélt, hogy a 22 magyar borvidékből hat a Balaton környékén van.
Kiemelte: három Balaton környéki borász összefogott, hogy borúti fejlesztésre pályázatot adjon be. A pályázatot azonban elutasította a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mivel a pályázó nem vállalta az akadálymentesítési indikátort - tette hozzá.
Bajnai Gordon önkormányzati miniszter azt válaszolta: a probléma megoldódott, mert a pályázók fellebbeztek, és ezt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elfogadta.
A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház igen.
Czomba Sándor (Fidesz) interpellációjában arról beszélt, a közelmúltban Brassóban magyar feketemunkásokat lepleztek le. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy romániai cégek Magyarországról toborozzák a munkaerőt, nemcsak a szakmunkásokat, hanem a diplomásokat is.
Románia ma kedvezőbb ország befektetésre, mint Magyarország. Mit kívánnak tenni azért, hogy akik dolgozni szeretnének, ne Romániában, hanem itthon találjanak munkát? - kérdezte a Fidesz képviselője.
Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter úgy válaszolt: a magyarországi nettó átlagbérek a romániaiak másfélszeresét tették ki tavalyi adatok alapján. A kormány kidolgozta az Út a munkához programot, amitől azt várja, hogy a munkaerőpiacon a leghátrányosabb helyzetben lévők is el tudjanak helyezkedni. Egyes szakmákban Magyarországon is van hiány, ezért a szakképzést ehhez kell igazítani.
Czomba Sándor nem fogadta el a választ, az Országgyűlés viszont megszavazta.
