2024. november 25. - Katalin

MSZP: csendes oktatási reform?

A természetismereti érettségi bevezetése, a hang- és képhordozókra kivetett jogdíjak, illetve a tejkvóta emelése is szóba került a kérdések között hétfőn a parlamentben. Rózsa Endre (MSZP) arról beszélt, hogy szükség van a természettudományok komolyabb ok
2008. április 21. hétfő 21:45 - Hírextra
Mint mondta, a tervek szerint 2010-től az integrált természetismereti érettségi több tárgy vizsgáját is kiválthatja az egyetemi és főiskolai felvételin. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy pontosan mely tantárgyakat válthatja ki a természetismereti érettségi.

Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy ma a természettudományos oktatás színvonala meghatározó egy ország sikeressége szempontjából. Hozzátette: ezen alapismeretek nélkül nem lehet megérteni a világ környezetvédelmi vagy gazdasági döntéseit. Mint mondta, jelenleg arra törekszenek, hogy uniós források felhasználásával, fejlesztési forrásokkal, a szakmai és a nemzeti alaptanterven belüli követelmények összehangolásával olyan fejlesztést indítsanak el, hogy egyre több iskolában váljon választhatóvá az egységes természettudományos oktatás.

Nyitrai Zsolt (Fidesz) arról beszélt, hogy Nemzeti Hírközlési Hatóságról szóló törvény szerint a hatóság élén hat tag és egy elnök kell, hogy álljon. A képviselő kitért rá, hogy a 2004 elején alakult tanács három tagjának mandátuma 2006 decemberében lejárt, de csak kettő kapott további öt évre szóló kinevezést 2007 január 1-jétől, a harmadik tag helyére azóta sem neveztek ki senkit. A hatóság egyik tagja 2007 nyarán mondott le és helyette sem neveztek ki senkit. A képviselő azt kérdezte, hogy miért nem neveztek ki új tagot és miért csak három évre neveztek ki három tanácstagot?

Dióssy Gábor, a gazdasági és közlekedési tárca államtitkára szerint a hatóság magas színvonalon teljesítette a feladatait és számos nemzetközi elismerést szerzett. A kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a tisztségéről lemondott tag helyettesítésére szolgáló jelöltállítás nem járt eredménnyel. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a tanács törvényben rögzített hét főnél kevesebb taggal történő működése szabályos.

Pettkó András (MDF) arról beszélt, hogy magasak az üres hang- és képhordozókra kivetett szerzői jogdíjak, ezért sokan külföldön vásárolják meg őket.

Juhász Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára szerint az Európai Unió 23 tagállamában ismerik ezt a jogdíjat, a többiben pedig a szerzők egyedi engedélye kell a másoláshoz. Megjegyezte, hogy a díj mértéke európai viszonylatban átlagosnak tekinthető. Az államtitkár komoly problémának tartja, hogy rengeteg olyan hordozó is bekerül az országba, amelyekért senki nem fizet jogdíjat az EU-n belül.

Erdős Norbert (Fidesz) szerint több tejtermelő gazdaság csődjét vetítik előre a szakemberek, miután az Európai Unió agrárminiszterei áprilistól két százalékkal megemelték a tejkvótát, ami óriási veszélyt jelent a hazai termelőkre, és azokat az országokat hozza még előnyösebb helyzetbe, akik eddig is maximálisan kihasználták a kvótájukat. A képviselő azt kérdezte az agrárminisztertől, hogy miért előnyös Magyarország számára a kvótaemelés, illetve hogy egyeztettek-e a hazai tejtermelőkkel, mielőtt megszavazták az emelést.

Gráf József szakminiszter szerint az előkészítés fázisában három olyan kvótaváltoztatási javaslat hangzott el, amire a kormány és ő is nemet mondott. Ezek után került napirendre az utolsó, kompromisszumos javaslat, amely kettő százalékos kvótaemelésről szólt. Véleménye szerint ez csak 0,8 százalékos tejmennyiség növekedést eredményez az egész európai piacon, ezért nem jelent veszélyt a magyar termelők számára.

Nagy Sándor (Fidesz) arról beszélt, hogy a napokban értesültek a gazdasági minisztérium tervéről, amely szerint elektronikus útdíjat kívánnak bevezetni. A képviselő elmondta: ez azt jelenti, hogy a járműveknek - a megtett út arányában - kategóriától függően útdíjat kell fizetniük. Véleménye szerint emiatt növekedni fognak a hazai teherszállítás költségei, és a fuvarok drágulását a vállalkozók majd az azt igénybevevőkkel fizettetik meg. Hozzátette, hogy a minisztérium saját becslései szerint ez az infláció 0,13-0,25 százalékos emelkedését fogja jelenteni, miközben a beruházás az adófizetők 50-70 milliárdjába fog kerülni.

Dióssy Gábor szakállamtitkár válaszában elmondta: az úthasználati díj tervezett bevezetése nem új hír, az elmúlt években már a legszélesebb nyilvánosság előtt folytattak egyeztetéseket. A szemlélet azon alapul, hogy azok fizessék meg az utak felújításának költségeit, akik valóban használják. Adatokat sorolva kijelentette, hogy a jelenlegi általánydíjas rendszerben egy 12 tonna össztömeg feletti jármű üzembentartója kilométerekben számolva körülbelül tizedannyi díjat fizet az úthasználatért, mint Ausztriában. Hozzátette: verseny van kibontakozóban a térség országai között, hogy ki mikor vezeti be a rendszert.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását