A Rajzóra a tetőn - Budapesti iskolák című tárlat képei a Bárczy István polgármestersége idején, 1909 és 1912 között megvalósult fővárosi bérház-, kislakás- és iskolaépítési program keretében épült községi elemi és polgári iskolákat mutatják be - mondta Demeter Zsuzsa.
A képek jelentős dokumentumai mind az építészet-, mind az oktatástörténetnek, rajtuk keresztül rekonstruálhatók a korabeli tantermek, irodák, tornatermek, és szertárak. A fényképeken megjelenik a korbeli iskolai élet is - tette hozzá.

A több mint ötven fotót felvonultató tárlat bemutatja azokat az épületeket is, amelyek még ma is működnek, a kurátor példaként említette az Áldás utcai iskolát, a Márvány utcai elemi iskolát vagy a Váci úti elemi iskolát.

A Budapesti Történeti Múzeum 2007 novemberében Budapesti fotográfusok címmel elindított kiállítás-sorozatának első tárlatán Erdélyi Mór budapesti fényképeit mutatta be a fotográfia és várostörténet iránt érdeklődő közönségnek. Ennek folytatásaként láthatók most Erdélyi Mór budapesti iskolákról készült fotói.

Erdélyi Mór (1866- 1934) fényképész, fotóriporter Erdélytől a Felvidékig meglátogatta a vidéki kastélyokat, beutazta Magyarországot, s közben tájképeket, néprajzi felvételeket, építészeti és műemlék-fotográfiákat, továbbá riportképeket készített. Az iskolai oktatás szemléltetésére diapozitív sorozatokat állított össze 1903-tól, majd Uránia Szemléltető Taneszközök Gyára néven külön céget alapított - mondta el Demeter Zsuzsa.

Katalógusokat adott ki a megvásárolható, ismeretterjesztő, néprajzi, történelmi és természeti diapozitívokról, s a cég mechanikai műhelyében vetítőgépeket és objektíveket gyártott. Életműve jelentős részben elkallódott vagy megsemmisült. Az utókorra maradt fotókat a Budapest Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye, a Privát Fotó Galéria és más gyűjtemények őrzik.

Erdélyi Mór a Magyar Fényképészek Országos Szövetségének alelnöke volt 1906 és 1909 között, majd elnöke 1911 és 1912 között, 1924-től kormányfőtanácsos. A Budapesti Fényképészek Ipartestületének díszelnöke lett 1925 és 1927 között. Munkásságát a Párizsi Világkiállításon 1900-ban aranyéremmel ismerték el.