Mátyás király megmenti a világot

A Reneszánsz Év keretében Mátyás, a király címmel képregényíró és -rajzoló pályázatot hirdetett az esztendő eseményeit szervező programiroda, a Hungarofesttel és a Film.hu-val együttműködve.
Mint Cseh Dóra szervezőtől megtudtuk, egészen különleges megközelítést kívántak meg a nevezőktől. Eszerint az ábrázolandó történet idején 2010-et írunk. Magyarország államformája: királyság. Az uralkodó a nép által a Duna jegén megválasztott Hunyadi Mátyás, aki természetesen erős kézzel, de igazságosan irányítja az országot. S megint csak magától értetődően olykor álruhát öltve vegyül el a nép között, hogy ellenőrizze, mi történik a városokban, falvakban, aluljárókban, bevásárlóközpontokban, plázákban, hajléktalanszállásokon. A matyaskepregeny.hu honlap ajánlása szerint lehet biciklis futár, segédmunkás, utcazenész, külföldi diák, teherautósofőr, sztepptáncos, kőfaragó. A szervezők azokat a meséket is megadták, amelyek mai környezetbe helyezése feltétele volt a pályázatnak. Ezek: Az okos lány, Mátyás király és a cseh vitéz, Mátyás király és a kolozsvári bíró, Mátyás király Gömörben, Mátyás király lopni járt, Mátyás kovács, Vízkereszt. A lényeg ugyanaz, csak a környezet más. Olyasfajta megközelítés ez, amilyent a festészetben többször használtak az évszázadok során; archaikus eseményeket tettek időszerűvé azáltal, hogy az alkotó korában divatban lévő ruházatba öltöztették a kereszt alatt álló római katonákat, vagy reneszánsz harisnyát húztak az apostolokra.

Az új évezred Mátyás királyáról szóló mesének, a jól ismert történetekre alapozva, azt továbbgondolva, de új köntösben, új kulisszák között kellett megjelenniük, a két-öt A/4-es oldal terjedelmű munkában lüktető, gyors cselekményekkel tarkított történetet vártak, amely semmiféle aktuálpolitikai utalást nem tartalmazhat. A tét nem kicsi, 700 ezer forint összdíjazású a többfordulós pályázat. Az április 18-ig beérkezett munkákat publikálták a világhálón, mert a zsűrizés mellett - egészen a díjkiosztásig - közönségszavazatokat is várnak a döntőbe került 41 pályaműre. Az értékelést követő díjátadásra április 26-án, a budai Millenárison, a XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében kerül sor.

A felkért szakértőt, Hegedűs Márton grafikust, aki képregényeket is publikál, megkérdeztük, miért pont Mátyás királyra esett a választásuk. Azt mondta, hogy nála jobb hőst aligha találni a történelemben, az irodalomban. Ő az, akit minden korosztályban és rétegben megbecsülés övez. A mintameséket, amelyek alapján dolgozni ajánlott, azért választották, hogy a szűk határidőt szabó pályázatra jelentkezőknek minél könnyebb dolguk legyen. A munkára szánható idő pedig azért ilyen kiszámított, mert az első három helyezett arra is lehetőséget kap, hogy a litera.hu oldalon most folyó novellapályázat díjazott munkáit képregénybe foglalja.

A képregény reneszánszáról szólva elmondta Hegedűs Márton, hogy Magyarországon nagy hagyományai vannak a műfajnak. Ennek ellenére külföldön sokkal divatosabb mostanság a comics, mint itthon. Gondolhatnánk, hogy a látvány elektronikus úton terjedése avíttá teszi a képregényt. De nem így történik. Sok országban egyenrangúnak tekinthető a filmmel, Franciaországban vagy az Amerikai Egyesült Államokban pedig azonos számban adnak ki könyvet és képregényt. S korántsem csak silány akciótörténetekre kell gondolni, igényes, egyedi grafiknovellek születnek, vagy olyanok alkotások, amelyek a filmkészítés storybordjait,azaz rajzos jelenetvázlatait idézik emlékezetünkbe.