Mint Kőbányai János elmondta, a Nyugat-szám egyik célja, hogy a mai olvasóközönséggel megismertesse a felmérhetetlen jelentőségű folyóirat méltatlanul elfeledett alkotóit, többek között Pap Károlyt, Kádár Endrét, Reichardt Piroskát vagy Komor Andrást. De, mint mondta, szeretnének a Nyugattal kapcsolatban új diskurzusokat is kezdeményezni.
"Idei évfolyamunk első számát a Nyugatnak szenteljük. A legendás folyóiratnak, amely a modern magyar irodalom bölcsője s legfontosabb intézménye volt. Ezt a folyóiratot zsidók kezdeményezték, alapították, szerkesztették, finanszírozták, s nagy részben írták és olvasták. (…) Mégis a legnagyobb szentségtörésnek számít ennek a vonatkozásnak a fölemlítése" - fogalmazott a Múlt és Jövő Nyugat-számának bevezetőjében a főszerkesztő.
"A számos évfordulós megemlékezés egyikén sem tettek említést a folyóirat zsidó hátteréről, pedig ezek tények" - hangsúlyozta az MTI-nek Kőbányai János, hozzátéve: "nem szabad elfelejtenünk, hogy a folyóirat alkotóközössége a holokauszt egyik legnagyobb áldozata volt. Az első szám írói közül például hárman, valamint a Nyugat-embléma alkotója, Beck Ö. Fülöp, és összesen mintegy 100, a lapban publikáló író és költő vesztette életét a holokauszt során".
A főszerkesztő szerint szerteágazó okai vannak annak, hogy tanulmánya a témát kerülni igyekvő irodalmi diskurzusban ennyire újszerűnek hathat: a Nyugat alkotói valóban nem tartották magukat "zsidó írónak", szellemi műhelyük célja, a folyóirat mögött álló "ügy" ennél sokkal univerzálisabb volt - modernizálni a magyar irodalmat és modernizálni Magyarországot. Hatvanyék úgy vélték, ez az új, nyugatos társadalom végre befogadná őket, és zsidóból magyarrá válhatnának.
Kőbányai János úgy látja, ez az elképzelés tragikusan tévesnek bizonyult. "A jelenlegi diskurzus(hiány) sem a megbékélést, sem a tisztes emlékezetet (kánonról nem is beszélve), sem a történelmi igazságot (egy esetleges posztumusz befogadás mágikus szimbolikus módon) nem képviseli" - fogalmaz tanulmányában a Múlt és Jövő főszerkesztője.