A Gottfried Schlaug agykutató által irányított vizsgálat még 1995-ben kimutatta, hogy professzionális zenészek esetében, akik hétéves koruk előtt kezdtek el játszani valamilyen hangszeren, általában megvastagodott az agy úgynevezett kéregteste (corpus callosum), amely információs szupersztrádaként funkcionál a két agyfélteke között - olvasható a Science című folyóirat honlapján.
Schlaug és kollégái a corpus callosum megvastagodását azzal magyarázták, hogy a zenetanulás révén megszaporodnak az idegsejtek közötti kapcsolatok. Elméletüket számos bírálat érte, a szkeptikusok szerint a tehetséges zenészek esetében ab ovo más lehet az agy struktúrája, már induláskor kifejlettebb kéregtesttel rendelkeznek.
Gottfried Schlaug - aki jelenleg a Harvardi Orvosegyetem professzora Bostonban - és kollégái mostani vizsgálódásaikba 31 gyereket vontak be. A kutatók elvégezték a gyerekek agyának részletes mágnesesrezonancia-vizsgálatát 6 éves korukban, majd három évvel később.
Az eredeti csoportból hat gyermek szorgalmasan gyakorolt: a két vizsgálat között eltelt három év során hetente legkevesebb 2,5 órát szenteltek a zenének. Ezeknél a muzsikuspalántáknál a kéregtest azon része, amely a két agyfélteke mozgástervező régióit kötötte össze, körülbelül 25 százalékkal növekedett az agy átlagos térfogatához képest.
Azoknál a gyerekeknél, akik hetente egy vagy maximum két órát gyakoroltak, valamint akik felhagytak a zenetanulással, nem mutatták ki ezt a növekedést. Az összes gyerek "kétkezes" hangszeren, például zongorán vagy hegedűn játszott.
A sokat gyakorló gyerekek esetében javult a két kéz mozgáskoordinációja is. A továbbiakban a kutatók azt vizsgálják, hogy a zenei tanulmányok befolyásolják-e a gyerekek memóriáját, vagy vitakészségét.
