Bálint András 65 éves

Friss diplomásként Pécsett, majd 1969-től a Madách Színházban játszott, 1980-tól a Mafilm társulatának tagja volt, de színházi feladatokat is vállalt. 1983 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1997 és 1999 között vezetőségi tagja volt a Magyar Színházi Társaságnak, 1985 óta a Radnóti Színház igazgatója. 1997-ben ő nyerte meg az új Nemzeti Színház igazgatói tisztére kiírt pályázatot, de egy évvel később, amikor kiderült, hogy az Erzsébet téren nem épül Nemzeti Színház, lemondott.

Még főiskolás korában választotta ki Szabó István az Álmodozások kora (1964) egyik főszerepére. A rendezővel hosszú időre szóló együttműködés alakult ki, a Szabó első korszakában született filmekben szinte mindig feltűnt Bálint András figurája. 1966-ban az Apában, 1970-ben a Szerelmesfilmben, 1973-ban a Tűzoltó utca 25-ben, 1976-ban a Budapesti mesékben játszott, majd 1984-ben a Redl ezredesben láthattuk viszont. Szerepelt még egyebek között a Fényes szelek (1968), az Imposztorok (1969), a Staféta (1970), a Lila ákác (1972) című filmekben. 1974-ben ő alakította Fábri Zoltán 141 perc a befejezetlen mondatból című, Déry-regény alapján készült filmjében a főszerepet, egy vívódó értelmiségit. Ezt követte a Sárika drágám (1970 - rendezte Sándor Pál), a Jézus Krisztus horoszkópja (1988 - Jancsó Miklós), az Eszterkönyv (1989 - Deák Krisztina), az Ébredés (1994 - Elek Judit).

Színpadon nagy sikereket aratott olyan Shakespeare-figurák megformálásával, mint VI. Henrik, Edgar (Lear király), Antonius (Julius Caesar), de volt Henry Higgins (Shaw: Pygmalion), Helmer (Ibsen: Nóra), Julius (Strauss: Az idő és a szoba), Johannes Rosmer (Ibsen: Rosmersholm), John (Mamet: Oleanna), Durandarte (Gozzi: A szarvaskirály), George (Albee: Nem félünk a farkastól) Szerebrjakov (Csehov: Ványa bácsi), Novák tanár úr (Kosztolányi: Aranysárkány).
Előadóestjei közül kiemelkedik a Szép Ernő és a lányok, a Sem emlék, sem varázslat (Radnóti műveiből), továbbá a Jézus-történet színpadra viteléből készült INRI. Irodalmi esteket készített Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Márai Sándor és Arany János műveiből. 20 év után ismét Radnóti-estet állított össze feleségével, Deák Krisztina filmrendezővel, a műsorban versek, eddig ismeretlen naplórészletek, levelek és Bálint András saját történetei hangzanak el. "Ahogy öregszem, egyre fontosabbá válnak számomra a gyökereim, és úgy érzem, Radnóti történetén keresztül önmagamról is beszélhetek" - nyilatkozta a művész.

A Jászai Mari-díjat és a filmkritikusok díját 1977-ben, a színikritikusok díját 1986-ban kapta meg. Érdemes művész 1988-ban lett, egy évvel később a tv-kritikusok díjával tüntették ki. A Kossuth-díjat 2003-ban kapta színvonalas művészi tevékenységéért, színház- és társulatteremtő munkájáért.
Bálint András kedvenc hobbija a fotózás, a hetvenes évektől kezdve tudatosan dolgozik, főként a színésztársak portréit készíti el.