Több mint Garfield

Az eszmecserén részt vett Bayer Antal, a Magyar Képregénykiadók Szövetségének elnöke, a Képes Kiadó igazgatója is. A beszélgetés házigazdája Halmos Ádám, a Nyitott Könyvműhely igazgatója és az Art Comics sorozat szerkesztője volt.

Mint a könyves szakemberek elmondták, a színvonalas képregény néhány éve még hiánycikknek számított Magyarországon, és szinte kizárólag újság formájában lehetett hozzájutni. Bayer Antal szerint ennek okai a ,40-es évekre vezethetők vissza, mikor a sztálinizmus mint "amerikai kultúrmocskot" száműzte a műfajt hazánkból. A hatvanas évektől javult a helyzet, ekkor irodalmi művek adaptációi kezdtek megjelenni képregény formában, majd a rendszerváltás környékén hazánkba érkeztek a nyugati képregények.

"Az elmúlt két-három évben vittük be a műfajt a könyvesboltokba" - jegyezte meg Bayer Antal, aki a megoldás előnyeként említette, hogy a kötet formájában megjelent képregényre máshogy néznek a vásárlók.

A beszélgetés résztvevői egyaránt mérföldkőnek tekintik az először 2004-ben megrendezett Magyar Képregény Fesztivált. Mint Halmos Ádám beszámolt róla, a rendezvény népszerűsége évről évre nő, és hatása abban is kimutatható, hogy mostanra már 18 kiadó foglalkozik kizárólag képregények kiadásával.

"Lassan talán megváltozik az az elképzelés, hogy a képregény kizárólag gyerekeknek szóló műfaj, amiből ki kell nőni. Szerintem éppúgy bele lehet nőni" - fogalmazott Halmos Ádám.
Mindhárom szakember komolyan veendő jelenségként beszélt az utóbbi években Magyarországon is rendkívül népszerűvé vált, japán eredetű mangákról, nem mertek azonban előrejelzésekbe bocsátkozni azzal kapcsolatban, mennyiben lesznek maradandók az új stílus hatásai.
Mint Bayer Antal elmondta, Japánban egy hét alatt jelenik meg annyi képregény, mint Amerikában egy év alatt, de a nagy mennyiségű kiadvány egy része felnőtteknek szól. Új jelenség azonban a mangánál, hogy a lányokat is rászoktatja a képregény-olvasásra, noha ez korábban nem volt jellemző.

A képregénykiadók szövetsége által végzett hazai felmérésből is az derül ki, hogy a képregény újságok népszerűsége a fiatalok körében nő, míg a felnőttek inkább a könyv formában megjelent műveket keresik - tette hozzá a szervezet elnöke.

Halmos Ádám a legsikeresebb képregény köteteik között említette Marjane Satrapi Persepolis című művét. A perzsa szerző könyvéből animációs film is készült, amely Cannes-ban Arany Pálmát nyert, és Oscar-díjra is jelölték. Népszerűek itthon a moziváltozatban is látható Sin City és 300 című képregények, illetve a gyerekeknél a rajzfilm-csatornákon megismert mesehősök, ami azt bizonyítja, hogy a sikert az árukapcsolás jelenti a magyar piacon - értettek egyet a beszélgetés résztvevői.