2002. május 26. - A Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) vezetőikoalíciós megállapodást írtak alá. A program három csomópontja: a jóléti rendszerváltás megteremtése, a modernizáció és a demokratikus intézmények megerősítése. Másnap megalakult az MSZP-SZDSZ kormány.
Ügynökbotrány:
2002. június 18. - Alig egy hónappal a koalíciós megállapodás aláírása után a Magyar Nemzet terhelő dokumentumokat közölt Medgyessy Péter kormányfőre vonatkozóan. Ezek szerint a kormányfő 1961-től a III/II. ügyosztálynak dolgozott, s annak tisztje volt 1978-tól. Medgyessy Péter először cáfolta a lap információit, majd a parlamentben bejelentette: a belügyminisztertől mint titokgazdától felhatalmazást kapott annak közlésére, hogy a Pénzügyminisztériumban 1977 és 1982 között kémelhárító tisztként segítette, hogy idegen hírszerzők ne jussanak magyar titkokhoz, ne akadályozhassák meg az ország IMF-csatlakozását. Az MSZP parlamenti képviselőcsoportja egyhangúan teljes bizalmáról biztosította Medgyessy Pétert és az általa vezetett koalíciós kormányt. Az SZDSZ parlamenti frakciójában felmerült a konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtása, de végül - többségi szavazással - bizalmukról biztosították a kormányfőt.
Kormányátalakítás, kormányfőváltás
2004. augusztus 18. - Medgyessy Péter miniszterelnök bejelentette, hogy átalakítja kormányát, egyben kezdeményezte a szabad demokraták által delegált Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter felmentését. Ezt az SZDSZ nem fogadta el, s az egy nappal későbbi koalíciós egyeztetésen közölte: frakciója részéről nincs meg a kellő bizalom a miniszterelnök iránt. Ezek után Medgyessy Péter közölte: vagy aznap estig bizalmáról biztosítja az SZDSZ, vagy augusztus 26-ig megteremti a feltételeit egy új miniszterelnök megválasztásának. Ha erre nem kap biztosítékot, augusztus 27-én benyújtja lemondását. Augusztus 20-án Gyurcsány Ferenc addigi gyermek-, ifjúsági és sportminiszter úgy nyilatkozott, vállalná a jelölést a miniszterelnöki posztra, ha az MSZP hivatalosan jelöli. 2004. szeptember 27-én - az SZDSZ parlamenti frakciójának egységes támogatásával - Gyurcsány Ferenc kormányalakítási megbízatást kapott Mádl Ferenc köztársasági elnöktől.
2004. szeptember 30. - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető és Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnök aláírta a kormánypártok koalíciós szerződését, amely jelentősebb változások nélkül megerősítette a korábban kijelölt feladatokat.
Köztársaságielnök-választás
2005. március-június - Az SZDSZ nem hivatalosan már az elnökválasztás előtt három hónappal közölte, hogy nem támogatja az MSZP által támogatott Szili Katalin jelölését. A koalíciós felek a hónapokon át tartó vita után és több, a pártpolitikától távolabb álló név felmerülése ellenére sem tudtak közös jelöltben megegyezni. A szabad demokraták végül nem szavaztak az MSZP jelöltjére, így 2005. június 7-én az ellenzék által állított Sólyom László lett a köztársasági elnök.
2006. május 29. - A 2006-os parlamenti választások után Gyurcsány Ferenc ügyvezető és kijelölt miniszterelnök, Hiller István, az MSZP és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke aláírta a két párt koalíciós megállapodását, amely elkötelezte a kormánypártokat a nagy horderejű reformok mellett (egészségügy, oktatás, közigazgatási és adóreform). Június 9-én az Országgyűlés elfogadta a kormányprogramot és Gyurcsány Ferencet miniszterelnöknek választotta. Az aznap hivatalba lépő új kormányban a szabad demokraták adták az egészségügyi (Molnár Lajos), a gazdasági (Kóka János) és a környezetvédelmi (Persányi Miklós) minisztert.
Főpolgármester-jelölés
2006. június 23. - Heteken át tartó vita és egyeztetés után az MSZP és az SZDSZ vezetői Balatonőszödön megállapodást írtak alá a két párt budapesti együttműködéséről az őszi önkormányzati választásokon. A megállapodás rögzítette, hogy Demszky Gábor a szocialisták és a szabad demokraták közös főpolgármester-jelöltje. A két párt sokáig nem tudott megegyezni a közös listában, jelöltekben és a programban, s Demszky személye is megosztotta a koalíciós partnereket.
Az őszödi beszéd
2006. szeptember 17. - Internetes honlapján a Magyar Rádió közzétette a birtokába jutott hangfelvételt, amely a május 26-án Balatonőszödön tartott MSZP frakcióülésen készült. Gyurcsány Ferenc kormányfő zárt körben elhangzott beszédének kiszivárgása után zavargásokba is torkolló utcai tüntetéssorozat kezdődött. Az érzékeny politikai helyzetben Kuncze Gábor SZDSZ-elnök kijelentette: a nyilvánosságra került hangfelvétel, s a miatta kialakult helyzet nem befolyásolja a koalíció működését.
Egészségügyi reform
2006. december 19. - Az Országgyűlés elfogadta az egészségügyi ellátórendszer átalakításáról szóló törvényt. 2007 elején bevezették a házi orvosnál és a szakrendelőben a vizitdíjat, a kórházi tartózkodás idejére pedig a kórházi napidíjat.
2007. április 5. - A biztosítási rendszer átalakulásának lelassulása miatt Molnár Lajos egészségügyi miniszter lemondott, helyére Horváth Ágnes addigi államtitkár került.
2007. szeptember 24. - Az MSZP és az SZDSZ megállapodott az egészségbiztosítás reformjában, a pénztárak számában és a magántőke bevonásában. Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt először 2007. december 17-én, majd - miután azt Sólyom László államfő megfontolásra visszaküldte - 2008. február 11-én fogadta el újra az Országgyűlés.
2008. március 9. - A Fidesz és a KDNP kezdeményezésére ügydöntő népszavazást tartottak a kórházi napidíj, a vizitdíj és a tandíj ügyében. A kormánypártok számára vereséget hozó referendum után április 1-jével eltörölték a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, s a tandíj nem kerül bevezetésre. A népszavazás után újabb egyeztetések kezdődtek az egészségügyi reform jövőjéről, s az SZDSZ közölte, hogy a reformok feladása esetén nem maradnak a koalícióban.
2008. március 29. - Az MSZP országos pártértekezletén Gyurcsány Ferenc kormányfő-pártelnök úgy fogalmazott, hogy az egészségügyi reformpolitika mögött elfogyott a támogatás. Új megoldásokra van szükség, amelyeket egy új miniszter hitelesíthet, ezért javasolta, hogy a koalíciós partnerrel közösen jelöljenek másik tárcavezetőt Horváth Ágnes helyére.Gyurcsány március 31-én - április 30-i hatállyal - leváltotta a miniszterasszonyt.
2008. március 31. - Kóka János, az SZDSZ elnöke bejelentette: miután Gyurcsány Ferenc március 29-i beszédével felmondta a közös koalíciós reformprogramot, ezzel a szocialisták és liberálisok koalíciós megállapodását, a párt ügyvivő testülete egyhangúlag úgy döntött, hogy nem kívánnak szerepet vállalni a jelenlegi kormányban. A párt miniszterei és államtitkárai április 30-i hatállyal lemondanak.
2008. április 1. - Koalíciós egyeztetésen az SZDSZ kinyilvánította, nincs olyan megoldás, amelynek eredményeként a koalícióban maradna. A 2-i kormányülésen a szabad demokrata miniszterek hivatalosan is megerősítették távozásukat a kormányból.
2008. április 5. - Az SZDSZ Országos Tanácsa határozatot hozott arról, hogy összehívja a rendkívüli küldöttgyűlést, amelynek azt javasolja, hogy az SZDSZ vezető testületeinek döntésével összhangban a küldöttgyűlés határozzon a koalícióból való kilépésről.
