A színházi balesetekről nem szívesen beszélnek az érintettek. Régi, rossz emlékek, balesetek, amelyek véletlenül történtek meg, és szintén a véletlennek köszönhető, hogy nem végződtek tragédiával. Pedig sokan közel álltak hozzá. Gálffi László, az Örkény Színház művésze évekkel ezelőtt a Vígszínházban játszott a II. Richárdban. Az egyik jelenetben színészkollégája szúrása annyira élethűen sikerült, hogy csaknem nyílt színen vérzett el a „király”. Gálffira rögtön műtét várt, majd hosszas gyógyulás, hogy aztán újra színpadon állhasson.

Az Operett Színházat sem kímélik a hátborzongató esetek. A Szépség és a Szörnyeteg előadásán Homonnay Zsolt (Szörnyeteg szerepében) négy méter zuhant egy lengőhintáról. Zsolt talán csak a vastag jelmeznek köszönheti, hogy a megúszta az esést egy hétcentis fejsérüléssel, valamint szilánkos csuklótöréssel és bordarepedéssel. Bár annyit a jelmez sem tompított a zuhanás erején, hogy a színész megússzon egy csinos kis gipszet a karján.

Az esés néhány tizedmásodperce alatt lepörgött előttem az életem, pont úgy, mint a filmekben. Kisebbik fiam akkor volt pár napos, és arra gondoltam, hogy nekem még dolgom van itt. Látni szeretném, ahogy a fiúk felnőnek, itt és most még nem érhet véget az életem. Megrázó élmény volt – elevenítette fel a balesetet Homonnay Zsolt.

2006 májusában ismét az Operett Színházat sújtotta egy baleset. A Rudolf című musicalnek már a próbai sem voltak zökkenőmentesek, hiszen egy szalmonellafertőzés a fél színházat ágynak döntötte. A premier rendben lezajlott, de a munka ezután sem állhatott le. Újabb próbák következtek, melyek egyikén megtörtént a baj. Az első szereposztás két főszereplője, Vágó Bernadett és Dolhai Attila több métert zuhant az egyik díszletről, amikor az hamarabb nyílt szét a kelleténél. Attila szerencsésebben megúszta, Bernadettre több hetes kihagyás várt, és csak a Szegedi Szabadtéri Játékokon tért vissza Vetsera Mária szerepébe.

Apropó Szeged. Múlt nyáron az Eszenyi Enikő rendezte Marica grófnő előadás került az elátkozott darabok listájára. Siker volt, azzal együtt, hogy a Zsupán Kálmánt játszó Nagy Ervint előadás előtt baleset érte, ezért táncos jeleneteit a darab társkoreográfusa, ifj. Zsuráfszki Zoltán adta elő. Elég baj, ha a táncoskomikus nem tud táncolni, de a talicska kapóra jött, és remekül megoldották a szerencsétlen helyzetet. A színész hol mankóval, hol talicskával, tolószékkel vagy bottal közlekedett a színpadon.

Tavaly októberben az Operaházban nagy sikerrel bemutatták Puccini Tosca című előadását. Az előadás igazi hőse a főszereplő Rálik Szilvia volt. A művésznő ugyanis az előadás előtt pár nappal az egyik próbán megsérült: ínszalagszakadást szenvedett. Így az előadáson a ruha alatt sínbe volt rakva a lába, mégis mosolyogva tűrte a fájdalmat.

Néhány budapesti színháznál még érdeklődtem, hogy a veszélyes vagy csak véletlen helyzeteknél mennyire áll mellettük egy őrangyal. A Madách Színházban és a Bárka Színházban nem is emlékeznek ilyen esetre, úgyhogy ők biztonságban vannak.

A Bárkából Makranczi Zalán pont a Don Carlos bemutatója után nyugtatott meg. Az előadás alatt egy több méter magas, fémvázas toronyon „mászkálnak” a színészek, akrobatikus ügyességgel. Veszélyesnek tűnik, de Zalán szerint mégsem az.

Alföldi Robi, a darab rendezője nagyon odafigyel arra, hogy biztonságban legyünk. Amikor felépítették a tornyot, azok az emberek próbálták ki, akik összerakták. Amikor én próbáltam ki, szivacsokkal voltam körbevéve, és ott állt egy segítő ember. Ő mondta, hogy mikor menjek lassabban, mikor gyorsabban. Egyszer sem éreztem magam veszélyes helyzetben – mesélte a színész.

Horváth Orsolyát, a Nemzeti Színház PR-vezetőjét is megkérdeztem, ők hogy állnak a biztonsággal.

Vannak peches időszakok. A Nemzeti életében ilyen volt a Mester és Margarita bemutatója.
Akkor már a fotóspróbán két színészünk, Szalay Marianna és Blaskó Péter is bekötött kézzel játszott, illetve a Farsang bemutatóját is el kellett halasztani – mondta Horváth Orsolya.



Jól érzem, hogy a színészek nem szeretnek erről beszélni?

Igen, akivel történt már ilyen, az biztos, hogy nem örömmel eleveníti fel ezeket az eseteket. Több dolog történt már nálunk is, hiszen a színház veszélyes üzemmód. A süllyedők jönnek- mennek, és nagyot lehetne esni, ha nem figyelnek oda azok a munkatársak, akiknek ez a feladata. Szinte csoda, hogy a hat év alatt nálunk semmi komoly baleset nem történt. Mi ebből soha nem csináltunk nagy ügyet. Ha történik valami baleset, és ki kell hívni a mentőket, a diszpécserek azonnal leadják az információt a hírügynökségeknek. Ám ennek ellenére sem jelenik meg semmi, mert mi ezt szándékosan nem szeretnénk közölni. Nincs is olyan, ami miatt beszélni kellene ilyen eseményekről. Tragédia szerencsére még nem történt.