Filmgyártás adókedvezménnyel

Az EU már tavaly jelezte, hogy szeretné, ha Magyarország "valamelyest finomítaná" filmtámogatási rendszerét, így például az adóvisszatérítésben jelenjen meg kritériumként a kulturális tartalom. Brüsszeli bizottsági források korábban olyan tájékoztatást adtak: azt várja tagországaitól az Európai Unió, hogy az uniós szabályok, elsősorban a tartalmi minőség alapján nyújtsanak állami támogatást a filmiparnak, ez lehet adókedvezmény is.

A 2004-ben elfogadott filmtörvény értelmében a gyártási költség 20 százalékát a következő évben visszatérítik. Az Európai Bizottság abból a szempontból vizsgálta a magyar filmtörvényt és a végrehajtási jogszabályokat, hogy azok mennyire egyeztethetők össze az uniós alapelvekkel.

Sámuel Balázs beszámolt arról, hogy a Brüsszelbe eljuttatott anyag arra vonatkozóan tartalmaz javaslatokat, milyen filmtámogatási rendszert szeretnének Magyarországon alkalmazni. Az MTI kérdésére nem részletezte, pontosan milyen javaslatokat nyújtottak be, mint elmondta, a későbbiekben adnak tájékoztatást a konkrétumokról.

Sámuel Balázs hozzáfűzte, hogy a vonatkozó kormány-előterjesztés előkészítése és a szakminisztériumon belüli egyeztetés is folyamatban van. Felhívta a figyelmet arra: olyan feltételrendszert szeretnének kialakítani, amely nemcsak a magyar érdekeket szolgálja, hanem megfelel az európai uniós elvárásoknak is.

Taba Miklós, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmiroda Igazgatóságának vezetője a magyar tárgyalófél által kidolgozott filmtámogatási rendszert illetően "nagyon optimista". A kedvezményrendszer nagyon jó, és a Brüsszellel való megállapodás után is vonzó marad.

Úgy fogalmazott, "nagyon versenyképesek vagyunk világviszonylatban ezzel a rendszerrel: vannak új és világszínvonalú stúdiók, jó a szakembergárda, nem kell háborús veszélytől tartani, civilizált környezetben lehet forgatni". A filmes szakember szerint ha a megállapodás híre elterjed, a külföldi stábok "azonnal újra jönni fognak, mert élni akarnak a lehetőséggel".

A jelenlegi "pauza" a magyar filmek gyártására "semmiféle hatást nem gyakorol, teljes mértékben kezelhető, igazából nem torpant meg semmilyen produkció" - vélekedett. Ugyanakkor megjegyezte, hogy jelenleg kevesebb külföldi produkciót forgatnak Magyarországon, mint a tavalyi év hasonló periódusában.

Taba Miklós korábban úgy nyilatkozott a távirati irodának, hogy a 60 milliárd forintot is elérhetik az idei magyarországi filmgyártási költések, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmiroda Igazgatóságánál tavaly ugyanis mintegy 57,4 milliárd forint értékben vettek nyilvántartásba készülő alkotásokat.

Rámutatott arra, nem kizárólag a százalékon múlik, hogy egy külföldi filmgyártó Magyarországot választja-e forgatási helyszínként. Egy nagyobb film gyártása rendkívül komplex tevékenység, fontos tényező például, hogy van-e az adott országban megfelelő stúdió, milyen munkaerőt talál a megrendelő a forgatási helyszínen, megfelelő-e a szakmai gyakorlat és adott-e minden technikai feltétel - fejtette ki.

Kézdi-Kovács Zsolt, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) külügyi kapcsolatokért felelős vezetője kiemelte: ha a magyarok által most kidolgozott támogatási rendszert elfogadják Brüsszelben, módosítani kell a magyar filmtörvényt. Úgy látja egyébként, hogy a magyar félnek hamarosan sikerül megállapodnia az Európai Unióval.

Kitért arra: a brüsszeli versenyfőigazgatóság ragaszkodik ahhoz, hogy a szokásosnál nagyobb filmes adókedvezményt kulturális tartalomhoz kell kötni. Kulturális kritériumként említette, hogy az adott film milyen mértékben kötődik az európai kultúrához, nyelvhez, továbbá azt, mekkora az európai részvétel a gyártásban.