A fővárosi önkormányzat városrendészeti bizottságának elnöke, aki a Nemzetközi Bűnmegelőzési Központ alelnöke is, felhívta a figyelmet arra, hogy a természeti csapások megjelenésének gyakorisága az utóbbi évtizedekben megnőtt, és ez összefüggésbe hozható a klímaváltozás problematikájával.
A szocialista politikus emlékeztetett arra, hogy az 1980-as évek végén mintegy 180 millió embert érintettek a különböző természeti katasztrófák, ez a szám 2000 után 270 millióra növekedett. Egyebek közt az extrém időjárás, például az árvizek és a forróság miatt települések sokasága válik képtelenné a normális működésre. A problémák kivédéséhez világméretű összefogásra van szükség, illetve maximalizálni kellene a lokális elhárítás anyagi és technikai feltételeit - tette hozzá.
Danielisz Béla rámutatott, hogy a föld lakóinak fele városokban él, s ebből a hárommilliárd emberből pedig mintegy egymilliárd nyomornegyedekben tengődik. Ezáltal jobban szenvednek a természeti csapásoktól, s különösen veszélyeztetettek a bűnözés által is. Ráadásul sokan közülük a társadalmi kitörés egyetlen esélyét látják a bűnözői életformában.
A városokat fenyegető problémák természeti és ipari katasztrófák képében jelenhetnek meg, ezek pedig társadalmi instabilitást és közbiztonsági problémákat idézhetnek elő - szögezte le.
A szocialista politikus hangsúlyozta, hogy a helyi és a regionális önkormányzatoknak általában nincs elegendő erőforrásuk e problémák megoldásához. Hatékony fellépés ez ügyben csak a nemzeti kormányokkal és a transznacionális együttműködés keretében érhető el. A kormányok felelőssége kettős, egyrészt megoldási lehetőségeket kell felmutatniuk nemzeti szinten, másrészt a nemzetközi kooperációban is tenniük kell a globális kihívások hatásainak mérsékléséért. Az önkormányzatok pedig térségi és regionális együttműködésekkel enyhíthetik a katasztrófahelyzetek hatásait. Mindez azt jelzi, hogy a városi biztonság önmagában nem feldolgozható probléma, többdimenziós megoldásokban kell gondolkodni - szögezte le Danielisz Béla.
