Hétfőre virradóan éjszakába nyúló vita előzte meg a kormányátalakítások bejelentését, ami az SZDSZ-es hétvégi küldöttgyűlés kilépésről szóló döntése kényszerített ki. Illetve a politikai logika is, hiszen a liberális miniszterek és államtitkárok kivonulásával Gyurcsány Ferenc egyedi lehetőséget kapott a kormány teljes átprogramozására. A politikai elemzők a koalíciós válság kirobbanásakor legfőképp azt latolgatták, hogy az SZDSZ-es tárcavezetők valóban távoznak-e, azonban kevés figyelem irányult arra, hogy ez az opció egy kvázi harmadik Gyurcsány-kormány létrehozását is jelentheti. Márpedig most ez történt.

Gyurcsány épülő hátországa

Változtatások korábban is voltak a kormányszerkezetben, ha csak a közelmúltra tekintünk vissza: Gál J. Zoltán elbocsátása sem volt véletlen. Emlékezetes, ugyan családi okokra hivatkozva távozott az egykori kabinetfőnök, bennfentesek szerint azonban elmérgesedett közte és a kormányfő közt a viszony, ezért lojálisabb emberre volt szükség. Így került Gyurcsány mellé Ficsor Ádám hajdani agrárállamtitkár, aki a köztudottan gyurcsányista Progresszív Platform vezetője volt.

Idén januárban a miniszterelnök bizalmi emberének számító Szetey Gábor személyügyi államtitkár is lelépett, igaz, ő egyrészt befejezte küldetését (megalkotta a kormányhivatalnokok munkáját értékelő TÉR-t), másrészt jól menő dohányipari cég kínálta meg visszautasíthatatlan ajánlattal. Két hónapig keresték az utódját, végül úgy döntöttek, alacsonyabb szinten oldják meg a pótlását.

Az igazságügyér Takács Albert is idén kapta meg a selyemzsinórt. Az ő eltávolítása egyértelműen a népszavazás során joggal vártan a saját pártján belül is meggyengülő Gyurcsány Ferenc stabilizálását szolgálta. Takács nem volt elég határozott, keménykezű, ezért kellett mennie – így a belső források. Helyére pedig a jó öreg, bárhol bevethető Draskovics Tibor érkezett, aki már sok fronton bizonyította szolgálatkészségét és elhívatottságát. 2004-ben pénzügyminiszterként elindította a reformokat, és a hóhérmunka elvégeztével csendben távozott. Nem maradt kormányzati pozíció nélkül ezt követően sem, ugyanis az Államreform Bizottság alelnökének nevezték ki, amit tavaly óta kormányzati koordinációért felelős tárcanélküli miniszterként látott el. Feladata a különböző minisztériumokat érintő gyurcsányi reformok, a konvergenciaprogram egyes fázisainak összehangolása volt. Ilyen pályafutás után nem véletlen, hogy újra a kormányfő mellé emelkedett Takács helyén.

Egy kis matematika…

A mostani átalakítások első ránézésre nem a bizalmi emberek helyzetbe hozásáról szóltak. Gyenesei István legalábbis független képviselőként, a Somogyért Szövetség küldöttjeként vett részt az országgyűlés munkájában, ám önkormányzati kinevezése mégsem tekinthető mellényúlásnak. Egyfelől Gyenesei köztudottan baloldali kötődésű (megszavazta 2006-ban a kormányprogramot is), másfelől az ő integrálásával a parlamentben eggyel több szavazata lehet az MSZP-nek. Ez pedig a kisebbségi kormányzás miatt létfontosságú (pláne, hogy Toller és a hosszabb ideje cselekvőképtelen Horn Gyula voksaira nem számíthatnak a szocialisták).

Három kipróbált pártkatona

Más logika mentén lehet megérteni a komolyabb pártkarriert maguk mögött tudó Szűcs Erika és Szabó Imre szociális és munkaügyi, illetve környezetvédelmi- és vízügyi miniszterré való kinevezését. Az előző négy év során mindössze egyszer felszólaló Szabó a Pest megyei MSZP erős embere, míg Szűcs Erika Miskolc polgármestere, majd a város szocialista választmányának elnöke volt, jelenleg pedig az országos választmány egyik elnökhelyettese. Vagyis delegálásukkal Gyurcsány saját bázisát erősítette meg a legnépesebb megyékben. Szűcs Erika hallgatólagos női kvóta miatt is kerülhetett a nagy túlélőként számító Lamperth Mónika helyére, akinek pártszervezési feladatok jutnak a közeljövőben. (Lamperth számára viszont egyértelműen lefelé buktatás az új pozíció, és mivel Szabó Imre a zöld tárca után régóta ácsingózó Baja Ferenc orra előtt happolta el a tisztséget, már két biztos sértettje is van az átalakításnak.)

Itt érdemel szót még Bajnai Gordon, akit Gyurcsány lehetséges utódjaként tartanak számon: övé lett a gazdasági tárca szanálása után kialakított nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztérium. Kinevezése egyértelműen a miniszterelnök hátországának bővítését szolgálja.

Egy lépés jobbra is…

Az új egészségügyi miniszter kiválasztása szintén taktikai megfontolásokat szem előtt tartva történt. Horváth Ágnes konfrontatív és gyakran erőből történő egészségpolitikája (no meg az elbukott népszavazás után) szelídebb hangvételre volt szükség. Így az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nemrég kinevezett igazgatója épp kapóra jött. Székely Tamás egészségpolitikai berkekben nemcsak, hogy kiválóan felkészült szakembernek tartják, hanem Pesti Imre, a Fidesz szakpolitikusának nyilatkozata alapján az ellenzék is elfogadja a személyét. Legalábbis Pesti szerint a vizitdíj-kompenzációról folytatott tárgyalásokon Horváth Ágnessel szemben Székely kompromisszumkészebb hangot ütött meg, így várhatóan miniszteri pozícióban sem lesz ellenséges a viszony.

„Független” szakértők, előre!

A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszternek jelölt Szabó Pál szakértői kormány imázsának erősítése céljából kerülhetett a kabinetbe. Ő az Aluker, majd a Hungalu Kft. egyik vezetőjeként nem ismeretlen a gazdasági szférában. Az ezredforduló után nem sokkal az Ápisz igazgatójaként nyereségessé tette a vállalatot, majd a Magyar Posta Zrt. fejeként különösebb zaj nélkül vezényelt le egy nagyszabású leépítési programot. Eme kvalitásai miatt is kerülhetett képbe a gazdasági minisztérium megszüntetésével keletkező komplex tárca élén.

Molnár Károly előhúzása a kalapból újfent a szakértői kabinet arculatára játszik rá: a BME rektora ugyanis sokáig nem exponálta magát az országos politikában, majd ő lett a Magyar Rektori Konferencia elnöke. A testület élén viszont a kormányhoz hasonlóan a tandíj bevezetése mellett kardoskodott, és az elbukott népszavazás után alternatív javaslattal állt elő, amely egybenyitná az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzést. Ez az ötlet még Dobrev Klárának is elnyerte a tetszését egyébként, aki a lapunknak adott exkluzív interjújában szintén így gondolkodott. Molnár tehát a kormányhű, ugyanakkor függetlennek tetsző szakpolitikus archetípusa.

Vagyis…

Gyurcsány Ferenc kormányátalakítását tehát többféle szempont vezette: egyfelől a parlamenti többség biztosítása, másrészt saját bázisának megerősítése a párton belül, míg harmadsorban a szakértői, civil jelleg kialakítása. A lapunk által megkérdezett, neve elhallgatását kérő politológus szerint ez az összeállítás egy szolid, jelentős reformoktól mentes, túlélésre játszó kormányt tükröz. Gyurcsány Ferenc már nem is az eredeti kormányprogram részleges teljesítését tarthatja szem előtt, hanem a politikai túlélés minél súrlódásmentesebb, stabilabb biztosítását legalább a következő választásokig, ha egyáltalán kibírja odáig az összepuzzlezott kormánytákolmány.