Magyar nosztalgiavonatot várnak Gyimesbükkön

A falu a történelmi Erdély legkeletibb települése. Ma a moldvai Bákó (Bacau) megye része. Római katolikus egyházközsége azonban a gyulafehérvári főegyházmegye fennhatósága alá tartozik. Lakóinak többsége magyar anyanyelvű. A magyar nyelvű oktatás a rendszerváltás után indult újra, akkoriban Deáky András volt az iskola igazgatója. Azóta nyugalomba vonult az idős pedagógus, aki idegenforgalmi vállalkozásával a Gyimesek magyar népi kultúráját népszerűsíti.

"Jelenleg az őrház felújítását végezzük, hogy elkészüljön a május 11-i eseményre - mondta Deáky. A hajdani őrház - amelyet a román államvasutak eladott, és így került a vállalkozó tulajdonába - évek óta használaton kívül van. Magyarországi magánszemélyek és közületek adományaiból mintegy kétmillió forintot sikerült összegyűjteni az őrház magyar vasúti szabványok szerinti restaurálására. A további szükséges összeget helyi forrásokból teremtették elő. Itt állítják ki a helyi Bilibók Ágoston nyugalmazott vasúti műszaki tiszt vasúttörténeti gyűjteményét. Ő a gyimesi vasútvonal történetének kutatója és tárgyi emlékeinek lelkes gyűjtője.

Bilibók szerint a szárnyvonal építésének ötletét román-magyar kormányközi tárgyalásokon vetették fel 1874-ben. Ez volt hivatott biztosítani a vasúti összeköttetést Erdély és Moldva között. 1891-ben döntötték el, hogy megépítik a Sepsiszentgyörgyöt Szászrégennel összekötő, mintegy 300 kilométer hosszúságú székely körvasutat. Az ezt meghosszabbító gyimesi szárnyvonal elkészítéséről végül 1895-ben határoztak. Két év múlva, 1897. október 18-án pedig fel is avatták a vonalat.

Ekkor robogott be az első vonat Gyimesbükkre. A helyi vasútállomás volt a hajdani monarchia legkeletibb állomása. Ezt a státusát méretei is hangsúlyozták: a Pfaff Ferenc mohácsi születésű építész tervei alapján emelt épület hossza 102 méter, szélessége 13 méter. Hajdanán ebben az épületben végezték a fő vámvizsgálatot a magyar és a román vámosok egyaránt. Földszintjén a vám működött, de helyet kaptak az állami hivatalok is, az emeleten pedig szolgálati lakásokat rendeztek be.

Magyar vezető legutóbb 1943-ban fordult meg az épületben Imrédy Kálmán egykori miniszterelnök személyében. A fogadására rendezett ünnepségen megjelent Szeleczky Zita színművész is - emlékezik vissza Bilibók Ágoston. Az állomás közelében lévő őrház felavatása mellett a csíksomlyói zarándokok látogatása alkalmából egy másik ünnepi eseményre is sor kerül. Tánczos Barna romániai közlekedési államtitkár ugyanis arról tájékoztatott, hogy a román hatóságok hosszú ideje tartó ellenkezése után most elhelyezik az állomás épületének falán a Pfaff emlékét megörökítő, román-magyar nyelvű emléktáblát is.

Pfaff tervei alapján készült egyebek között Brassó, Piski, Arad, Temesvár-Józsefváros, Kolozsvár, Szatmár, Nagykároly, valamint Érsekújvár, Pozsony, Kassa, Galánta, Fiume, Zágráb vasúti állomása.