A Nemzeti Jogvédő Alapítvány közleménye

Jogvédő szervezetünk, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány (NJA) már évek óta küzdött azért, hogy a rendőrség változtasson a nemzetközi jogi normákkal ellentétes gyakorlatán és ne oszlassa fel a békés jellegű, előzetesen be nem jelentett tüntetéseket. Többször követeltük a változtatást, továbbá az érintett jogszabályok módosítását.

Remélhetően az igazságügyi és rendészeti miniszter irányításával működő rendőrség ezt az elvet fogja alkalmazni és a jövőben nem lép fel a spontán tüntetések békés résztvevőivel szemben, ahogy azt eddig tette.

Az idei április 11-i tüntetések kapcsán már észlelhető volt némi változás, mivel a megtartásuk előtt röviddel bejelentett bejelentések szerinti tüntetéseket nem oszlatták fel, de a Clark Ádám téri be nem jelentett rendezvényre gyülekezőkkel szemben felléptek: több tucat embert állítottak elő.

Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Római Egyezmény 11. cikkének az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga fényében történő helyes értelmezése alapján a belső jogi szabályok szerint bejelentés köteles tüntetés bejelentésének elmaradása még önmagában nem teszi feloszlathatóvá a tüntetést, ha az békés jellegét megtartja.

A 2002. december 1-jei, Kempinski Hotel előtti kormányellenes spontán tüntetés feloszlatása miatt három tüntető által Magyarország ellen indított Bukta és társai ügyben (Grespik László ügyvéd, a NJA kuratóriumi tag képviselte őket) mondta ki a strasbourgi bíróság tavaly, hogy "amikor egy politikai eseményre egy tüntetés formájában megnyilvánuló azonnali reakció igazolható lehet, az ebből következő békés összejövetelt kizárólag a szükséges előzetes értesítés hiánya miatt, a résztvevők bármilyen törvénysértő magatartásának hiányában feloszlatni a békés gyülekezés szabadságának aránytalan korlátozásával ér fel."

Ezt az alapelvet a rendőrség azért nem alkalmazta eddig, mert korábbi téves álláspontja szerint nálunk azt közvetlenül alkalmazni nem kellett, mivel a hazai jogszabályok ezzel ellentétes szabályokat tartalmaztak. A rendőrségi gyakorlat helyes irányba történő megváltoztatása mellett a szükséges jogszabály-módosításoknak ennek ellenére mielőbb meg kell születniük.

Az emberi jogok, ezen belül a politikai szabadságjogok érvényesülésének biztosítása és ennek keretében a mostani jogelismerés nem kegyúri adomány, hanem az emberek nemzetközi egyezmények és hazai jogszabályok által garantált jogainak gyakorlásához nélkülözhetetlen állami kötelezettségnek megfelelő, magától értetődő, de jelen esetben a jogvédők, illetve a civil ellenállási mozgalmak által kikényszerített lépés. Ezúttal elmondható: működött az állami szervezetek civil társadalom által gyakorolt szükséges kontrollja.