A budapesti földalatti vasutat 1896. május 2-án, szombat délután nyitották meg az utazóközönség előtt. Az ezredévi kiállítás alkalmából Budapestre érkezett Ferencz József kíséretével, aki déli 12 órakor aláírta a vendégkönyvet és megengedte, hogy megkapja a Ferencz József Földalatti Villamos Vasút Rt. cégnevet (FJFVV).
Az európai kontinens első földalatti vasútja az előkelőségeken kívül a szakemberek körében is nagy elismerést váltott ki. Szép sikerrel szerepelt az 1900-as párizsi világkiállításon, ahol aranyéremmel díjazták a faburkolatú motorkocsit.
Az egyedi tervezésű, különleges motorkocsik sajátossága, hogy mindkét végükről vezethették, így pótkocsik alkalmazása nem jött szóba. Az alagút csekély belmagassága miatt, itt alkalmaztak először süllyesztett padlós szerelvényeket a világon.
A 3,7 km hosszú vasútvonal mindössze 21 hónap alatt készült el úgy, hogy ez idáig még nem alkalmazott műszaki megoldásokat itt próbáltak ki először. Több európai nagyvárosban mintául szolgált az alagút egyedi műszaki kidolgozottsága is.
A földalatti vasútnak korát megelőző automatikát terveztek. Az automatikus biztosító berendezés révén a kocsik állomástávolságban követhették egymást, így az állomás személyzete nyomon tudta követni az alagútban lévő forgalmat.
1896. májusától az év végéig 469 846 utassal, 13 600 menettel, összesen 50 320 kocsikilométert teljesítettek.
BKV Zrt. Sajtóiroda
