Tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott
Ha munka után hazatérünk, belesüppedünk kedvenc fotelünkbe, bekapcsoljuk a tévét, és várjuk, hogy felhangozzék kedvenc műsorunk főcíme. Pedig előtte még jön valami: az a bizonyos sárga vagy piros karika és egy bársonyos hang; gyermekeink pedig kénytelenek
2008. május 3. szombat 10:59 - Mohai Szilvia
És aki ellenőriz A gyerekeket legfeljebb a szüleik ellenőrzik, néznek-e nem nekik való filmeket; a műsorszolgáltatót azonban komolyabb vizsgálatnak vetik alá: az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) folyamatosan figyeli az egyes televíziós csatornák tevékenységét. Megkérdeztem az ORTT képviselőjét, hogyan működik mindez a gyakorlatban: helyesen döntenek-e a műsorszolgáltatók a karikákat illetően, egyáltalán hogyan zajlik a besorolás, és mi a helyzet külföldön. Kérdéseimre levélben kaptam választ dr. Bencsik Mártától, az általános jogi osztály vezetőjétől.
Nem nyújt túl nagy szabadságot a műsorszolgáltatóknak az, hogy maguk dönthetik el, milyen besorolást kap egy film? Egyeztetniük sem kell előtte az ORTT-vel, csak utólag ellenőrzik? A médiarendszer alapja a véleménynyilvánítás szabadsága, a szerkesztői szabadság garantálása. Ebbe természetszerűleg nem férne bele, ha egy hatóság osztályozná előzetesen a műsorokat. A műsorszolgáltatóknak a törvény előírásainak megfelelően kell besorolni a műsorszámaikat. Egyeztetni nem kell az ORTT-vel, de az ORTT iránymutatásait, így különösen az 1494/2002. (X.17.) számú határozatot, amely a besorolási szempontokat adja meg, figyelembe kell venni.
Sok nem megfelelő besorolást találnak? Mennyire figyelnek oda erre a műsorszolgáltatók? A kisebb televízióknál, amelyeket ritkábban ellenőriznek, több a nem megfelelő besorolás?
Tapasztalataink szerint a műsorszolgáltatók egyre inkább odafigyelnek a helyes klasszifikálásra, amelyet elősegít az is, hogy az ORTT fokozottan ellenőrzi a médiatörvény kiskorúak védelmére vonatkozó szabályainak a megtartását. A Testület 2006-ban 110, 2007-ben 138 határozatban szankcionálta a műsorszolgáltatókat e szabályok megsértése miatt. (A növekvő szám nem a "romlást" mutatja, hanem azt, hogy a médiahatóság egyre több ilyen vizsgálatot folytatott le.)
A nézők ezzel kapcsolatos panaszokkal meg szokták keresni önöket? Gyakran érkeznek hozzánk nézői panaszok, az ORTT minden indokolt esetben vizsgálatot indít, hogy feltárja, valóban sérültek-e a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések valamely műsorban.
Hogyan zajlik a besorolás folyamata? A bizottság együtt megnézi a filmet, aztán megbeszélik? Vannak konkrét szabályok, hogy például mekkora mértékű erőszak megjelenítése esetén kell magasabb korhatárba sorolni a műsort (például egy pofon még nem minősül annak), vagy a gyakoriság számít?
Az ORTT nem besorol, hanem azt ellenőrzi, hogy a műsorszolgáltató klasszifikációja helyes volt-e. A folyamat úgy zajlik, hogy az ORTT szakapparátusa megnézi/meghallgatja a műsort, összeveti a tapasztaltakat a médiatörvény és a klasszifikáció szempontjairól szóló 1494/2002.(X.17.) határozattal, az esetleges külföldi besorolással, esetenként gyermekpszichológus szakértőt is igénybe vesz, majd mindezt egy előterjesztésben az ORTT elé tárja, amely jogosult határozatot hozni az ügyben. "Egy pofon mehet, de három már nem fér bele" típusú konkrét szabályok nincsenek, de megfelelő szempontrendszert ad a már említett határozat.
Nem nehéz objektív döntést hozni ezzel kapcsolatban? Hiszen biztosan van olyan, hogy a bizottság egyik tagja durvának ítél egy műsort, a másik pedig nem.
A kialakított gyakorlat mellett nem nehéz döntést hozni, s ezek a döntések következetesek. Az ügyek helyes megítélése mellett e következetes jogalkalmazói gyakorlatnak is köszönhető, hogy bár a műsorszolgáltatók gyakran bírósághoz fordulnak jogorvoslatért az ORTT határozatai ellen, a kiskorúak védelmére vonatkozó ügyekben az ORTT pernyertességi aránya 90% fölött van.