Milyen tényezők játszanak szerepet? Az erőszakon és a szexuális tartalmon kívül figyelembe kell venni még valamit?

A kérdésre a fenti határozat választ ad. Az erőszak és a szexualitás mikénti megjelenítése nem kizárólagos, hanem csak az egyik szempont. A II. kategóriába sorolásnál szerepel pl. "amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet" a kiskorú - kitétel, tehát olyan műsorok is ebbe kategóriába sorolandók, amelyekben nincs ugyan sem szex, sem erőszak, mégsem megnyugtató, ha a gyermek egyedül nézi (pl. családi konfliktusok).

Külföldön mennyire más a szabályozás? Jellemző, hogy ugyanaz a film két különböző országban más-más besorolást kap? Van olyan ország, amely egyértelműen szabadabb, illetve szigorúbb ezzel kapcsolatban?

Az Európai Unióban a nemzeti szabályozás alapja az EU erre vonatkozó direktívája, tehát a tiltott kategóriák nagyjából azonosak, az egyes kategóriáknál azonban természetesen vannak különbségek, amelyek alapvetően az ország kulturális hagyományaitól függnek. Így előfordulhat az is, hogy egyik országban alacsonyabb kategóriába sorolják a filmet, mint egy másikban, de a magyar joghatóság alá tartozó műsorszolgáltatóknak (és az ORTT-nek) a magyar szabályozást kell szem előtt tartani.

Jellemző, hogy egy-egy magyar csatornán más-más besorolást kap egy műsor, vagy hasonlóan döntenek a csatornák egymástól függetlenül? Kirívó esetek előfordultak már? (Például, hogy az egyik csatornán 12-es, a másikon 18-as karikát kap egy műsor.)

Mivel a besorolási szabályok minden magyar joghatóság alá tartozó műsorszolgáltatóra vonatkoznak, így csupán esetenként fordulhat elő, hogy valamely műsorszolgáltató másként klasszifikál. A besorolást segíti, hogy az ORTT honlapján található - tájékoztató jelleggel - egy film adatbázis, amely tartalmazza a filmek külföldi, magyar mozi/Filmiroda, esetleges ORTT besorolását.

Mi alapján határozták meg pont ezt a három életkort? A gyermekek érettségét vizsgáló pszichológiai kutatásra támaszkodtak?

Az életkori kategóriákat az országgyűlés határozta meg, a törvényelőkészítő munkát nyilvánvalóan alapos szakértői tevékenység előzte meg, de ennek részleteiről nem tudunk.

A 12-es karikához tartozó szöveg miért különbözik a másik kettőtől? A „nagykorú felügyelete mellett” pontosan hogyan értelmezhető? (A nagykorúnak bizonyos jeleneteknél szólnia kell a gyermeknek, hogy ne nézze?)

A magyar parlament ezt a szöveget látta helyesnek. A "nagykorú felügyelete" azért indokolt az ilyen kategóriába sorolt műsoroknál, mert a felnőtt ember segíthet a kisgyermeknek értelmezni, feldolgozni a látottakat.

A hírműsorokra miért nem vonatkozik ez a szabályozás (hiszen azokban is szerepelhetnek például háborús jelenetek)?

Sehol az Európai Unióban nem klasszifikálandóak az ilyen műsorok. A hírműsoroknak egészen más funkciója van, rövid hírekkel, tudósításokkal informálnak. Ha egy hírműsorban erőszakos, vagy a nyugalom megzavarására másként alkalmas képek következnek (pl. háborús tudósítás, vagy katasztrófa helyszíne áldozatokkal), a nézők figyelmét erre előtte fel kell hívni.

Önök szerint figyelembe veszik a nézők ezeket az ajánlásokat?

Határozott véleményünk szerint igen, ezt egy közvélemény-kutatás is igazolja.

Előfordul, hogy egy tévécsatorna kivág bizonyos jeleneteket egy filmből, hogy az alacsonyabb besorolásba kerüljön (akár itthon, akár külföldön)? Meg lehet-e tenni ezt egyáltalán?

Ez általános gyakorlat az egész világon. A legtöbb filmnek több változata is létezik, a vágott verzió kifejezetten arra szolgál, hogy azt alacsonyabb életkori kategóriában is sugározhassák.

A tévécsatornák a különböző korhatár-besorolásba tartozó műsorokat bármilyen arányban sugározhatják, vagy elvárás, hogy mindenki által nézhető műsorokból több legyen?

Ilyen elvárás a médiatörvényben nincsen, de a műsorszolgáltatási szerződések már tartalmaznak ehhez hasonló kitételeket, amikor meghatározzák pl. hogy gyermekműsorokat kell sugározni.