A modul rendszer térhódítása

Ha iskolai végzettség nélkül is lehet szakmát tanulni, nem értékelődik le a nyolc osztályos végzettség, még inkább az érettségi?

- Pedagógiai szempontból talán vitatható a döntés, azonban ne feledje, hogy elsősorban a felnőttképzést érinti az iskolai végzettség eltörlése. Sok ember bizonyos közismereti tantárgyból vagy tantárgyakból soha nem jut el az érettségihez szükséges szintre, következésképpen eddig nem lehetett képesítése érettségihez kötött szakmában. Hiába értett kiválóan a munkájához, ha történelemből vagy matematikából gondjai voltak. Vagy gondoljon azokra, akik családi, egyéni esetleg egyéb okok miatt kimaradtak az általános iskolából és tíz, húsz éve dolgoznak például kőműves mellett. Gyakran jobban, mint a mester. Nekik jól jön, hogy végre hivatalosan szakképesítéshez juthatnak - magyarázza dr. Lakos István.

- Mit jelent a rész-szakképesítés?

- Ha a szakmai záróvizsgán valakiről kiderült, hogy nem rendelkezik a szakmához szükséges minden képességgel, készséggel, akkor megbukott. Mostantól nem kell megbuknia, ha a szakma egy részterületéhez jók a képességei. Megfelel a vizsgán, és a szakma egyetlen részterületére kap képesítést. Maradva a kőművesnél, a malterkészítésre szóló képesítés nem jogosít például a falazásra. Lehet, hogy az iskolai végzettségi szinthez nem kötött szakmatanulás csak néhány évig lesz érvényben, de addig sok fiatalt, középkorút segíthet szakmához jutni.

- Ad abszurdum: analfabéták is szakképesítést szerezhetnek?

- Igen, hiszen vannak olyan szakmák, amelyek végzéséhez nem tartozik hozzá a beszéd, az írás, az olvasás. Gondoljon a dolgozó vakokra, siketnémákra, értelmi fogyatékosokra. Mellesleg minden szakmához kellenek bizonyos készségek, képességek. Ezek sok esetben fontosabbak az írásánál, olvasásnál, ami persze nem jelenti ezeknek a készségeknek a mellőzhetőségét minden szakmában - állítja a szövetség elnöke.

- Az ismeretek modul rendszerben tanítása is a szakmaszerzés megkönnyítését jelenti?

- Logikusan, ugyanis abból a modulból, amelyből a fiatal már vizsgázott, egy másik szakma tanulásakor nem kell újra vizsgáznia. Mondok egy példát. Aki logisztikai ügyintézőként tanult marketinget, annak kereskedő tanulóként már nem kell marketingből vizsgáznia.

- A szakképző intézményekben már modul rendszerben folyik a tanítás?

- Szeptembertől kötelezően. Viszont a Térségi Integrált Szakképző Központokban - TISZK-ek - már két éve modul rendszerben tanítanak és a vizsgák is gyakorlatiasak. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az lesz hegesztő, aki a vizsgán tud hegeszteni. Nem egy húzott tételre adott szóbeli válasz alapján dől el, ki kap hegesztő képesítést.

- A szakképesítés az Európai Unió tagállamaiban is érvényes, hasznosítható?

- A megszerzett szakképesítések, szakmai kompetenciák igazolására szolgál 2005 óta az úgynevezett Europass,a szakmai útlevél. Ezt az okmányt azért hívta életre az Európa Parlament, hogy megteremtse a képesítési rendszerek, szaktudások és kompetenciák átláthatóságát, a tagállamok közötti munkavállalási és tanulmányi célú mobilitást, elősegítse a szaktudás külföldi elismerését. Az Europass egységes formában összehasonlíthatóvá, megismerhetővé teszi az egyén szaktudását, végzettségét, nyelvtudását, szakmai tapasztalatait. Tájékoztat a hazai képzésekről, a képzést, a kompetenciákat érintő változásokról és a külföldön megszerzett képesítésről - tudatja dr. Lakos István.

- Kötelező a szakmai útlevél kiváltása?

- Az önéletrajzot, nyelvi útlevelet, oklevélmellékletet, bizonyítvány-kiegészítőt és mobilitási igazolványt tartalmazó dokumentumcsomag személyes dokumentum, melyet az állampolgárok önkéntesen használhatnak. Kiváltása nem kötelező. Viszont az Europass nehezen nélkülözhető, hiszen igazolja - egyebek mellett - a végzettséget, a képzés során megszerzett szaktudást, az illető képességeit, nyelvtudását. Mindazt, ami a munkaadó számára fontos.