Határokon átívelő néptánc
Holttenger címmel mutatja be újabb közös produkcióját szerdán Csíkszeredában a budapesti Jánosi Együttes és a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Korábban a magyarországi táncházmozgalom egyik alapítójaként számon tartott Jánosi Együttes a
2008. május 6. kedd 13:57 - Hírextra
"Makkai Sándor református püspök, a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom kiemelkedő egyénisége regényének címét választottuk mostani előadásunk címéül" - mondta az MTI-nek Jánosi András, a Jánosi Együttes vezetője.
Kifejtette: a Holttenger név egyrészt a földrajzi helyre utal, megmagyarázza például a Szék környéki sólelőhelyek eredetét, a Mezőségre jellemző szikes táj, cuppogó sár jelenlétét. Ugyanakkor utal a terület tragikus történelmére, arra, hogy a sorozatos török és tatár betörések részben kiirtották, részben menekülésre kényszerítették a mezőségi magyarságot. A tájegység tragédiája ma sem ért véget, a szórványban élő magyarság lélekszáma egyre fogy - mondta az együttes vezetője.
A Holttenger című műsor első változata 1983-ban készült, a magyarországi táncházmozgalom megalapítói közé tartozó Jánosi Együttes harmadik ilyen jellegű műsoraként - vázolta a produkció létrejöttének előzményeit Jánosi András. Mint mondta, egy négy évvel korábbi felkérés adta az ötletet, hogy egy előadásban ötvözzenek népzenét, néptáncot, irodalmi szöveget és vetített képet.
A műsor céljaként a rendkívül gazdag és változatos mezőségi népzene- és néptánchagyomány bemutatását jelölte meg. A Mezőségről többnyire a széki táncot és a palatkai zenét ismerik, e tájegységben azonban több mint 300 falu van. Az együttesvezető szerint az 1983-ban megfogalmazott cél - egy pusztuló tájegység gazdag kultúrájának bemutatása - ma is időszerű.
A műsorban több mezőségi falu - Szék, Szépkenyerűszentmárton, Vajdakamarás, Bonchida, Válaszút, Nagysajó, Magyarszovát - táncait láthatja, zenéjét hallhatja a közönség.
"Bár ezek mind mezőségi falvak, a stílusbeli különbségek nyilvánvalóak, ezeket szemléltetni, bemutatni komoly feladat" - hangsúlyozta András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vezetője. Elmondta: a zene és a tánc nyújtotta élményt a Makkai Sándor, Sütő András és Wass Albert alkotásaiból vett idézetek, illetve a vetített képek teszik teljesebbé.
A műsorban énekel Győrfi Erzsébet és András Orsolya, a prózai szöveget Keresztes Szabolcs színművész adja elő. A táncokat színpadra alkalmazta András Mihály, Antal Zsolt, Ábrahám Róbert és Gábos Endre, a műsort Jánosi András szerkesztette és rendezte.
Forrás: MTI