Alexa György (MSZP) arról beszélt, hogy az elmúlt napokban egyeztetett a törvényjavaslatról a megyei békéltető testületek elnökeivel és a szakmai civil szervezetekkel. Hozzátette: ezek a szervezetek alapvetően egyetértenek a javaslat fő irányvonalaival.

A képviselő kiemelte: a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslat uniós ajánlás átvétele, de ebben az esetben a parlamentnek van mozgástere. Arra a korábban elhangzott kritikára, hogy miért kap a javaslatban több hatóság is szerepet, Alexa György úgy reagált, hogy a hatóságok közötti feladatmegosztás hatékonyabbá teheti a törvény végrehajtását, az állampolgároknak pedig nem jelent problémát, melyik hatósághoz kell fordulnia.

Az előterjesztés nevesíti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat eseteit és ezek közül kettőt, a megtévesztő és az agresszív kereskedelmi gyakorlatot kiemeli. Ezzel sok olyan ügyre ad választ, amelyek különösen zavarják az állampolgárokat - fogalmazott Alexa György.

Molnár Béla (KDNP) a felvetődő problémákról szólva azt mondta, nem biztos, hogy csak törvény tudja feloldani a helyzetet, "mert nem lehet törvényt állítani minden számla mellé". A morális problémákat érzékeltetve példaként említette a MÁV-ot, a BKV-t, a telefonszolgáltatókat, a biztosítókat és a bankokat. Hozzátette: arra is figyelni kell, hogy a civil szervezetek saját működésükkel befolyásolják a gazdaság szereplőit.

Horváth János (Fidesz) szerint úgy tűnik, mintha hiányozna a törvényjavaslatból a versenypiacra vonatkozó szabályozás. Véleménye szerint odáig kell eljutni, hogy a fogyasztók ne a kormánytisztviselőktől várjanak védelmet, mert ők válnak a folyamat legfontosabb részévé.

Borenszki Ervin (MSZP) arról beszélt, hogy a szabályozó hatóságok közül első és legfontosabbként a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot jelöli meg a törvény, a pénzügyek tekintetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF), a verseny tekintetében a Gazdasági Versenyhivatalt. Kiemelte, hogy a pénzügyi terület rendkívül speciálisan szabályozott, ezért került ez a rész a PSZÁF-hoz. A képviselő elmondta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal is megmaradt a rendszerben, mert egyrészt ennek a testületnek van gyakorlata az ilyen ügyekben, és azokban az esetekben, ahol a verseny intézményét is veszélyeztetik, nekik kell eljárniuk.

Bagi Béla (Fidesz) szükségesnek tartotta a törvény megalkotását. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy volt rá példa, amikor kifejezetten versenyhátrányt szenvedett el, aki betartotta a szabályokat. A kamarák szerepéről azt mondta, lassan újra napirendre kell tűzni a kamarai törvényt, mert ebből a folyamatból nem lehet kihagyni ezeket a testületeket. Hozzátette: nemcsak a fogyasztót, a kereskedőket is védeni kell.

Az ellenzéki képviselő szerint az árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos információk olyan mértékben zúdulnak a fogyasztókra, hogy képtelenek feldolgozni azokat. Megjegyezte: ezzel a problémával nagyon jól tudnának foglalkozni a civil szervezetek.

A három hatóság szerepéről Bagi Béla úgy vélekedett, szükség van a speciális szakismeretekre, de azt kellene elérni, hogy a fogyasztó számára legyen egyértelmű: neki a Fogyasztóvédelmi Hatósághoz kell fordulnia.

Józsa István (MSZP) felszólalásában hangsúlyozta: bővíteni kell a kötelezően nyilvánosságra hozandó információk körét, figyelve arra, hogy ez ne csak a kedvező információkat jelentse a különböző termékeknél. Azt kérte az ellenzéki frakcióktól, hogy a fogyasztók védelme érdekében szavazzák meg a javaslatot.

Molnár Béla (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy el kell kezdeni gondolkodni arról, miként lehet védeni a magyar termelőt és szolgáltatót. A magyar termék biztonságosabb, könnyebben ellenőrizhető az uniós termékeknél - jelentette ki, hozzátéve: a későbbiekben ilyen irányban lehetne módosítani a törvényt.

Az elnöklő Világosi Gábor az általános vitát elnapolta.