Tájékoztatása szerint a megbeszélésen kitértek arra, hogy Németországban a pártok és az egyházak között sokrétű kapcsolat alakult ki, egy egyház pedig - szemben Magyarországgal - több, akár különböző irányultságú párttal is szorosabb viszonyt alakított ki, amit tanulságosnak nevezett a magyarországi egyházak számára.
Szólt arról, hogy a két egyház összehasonlította a történelmi múlt feldolgozását is, melynek keretében a bajorok a náci párttal szimpatizáló püspökről, a magyarok pedig az ügynökkérdés felgöngyölítéséről tájékoztatták partnerüket. Hozzátette: Németországban az utóbbi időben is találtak olyan lelkészeket, akik szimpatizáltak a nácikkal, a Meiser püspökről elnevezett utcákat például ezért keresztelik át a közeljövőben.
Emellett tapasztalataik közé sorolta, hogy a vallási szakértők és vezetők a Magyarországon megszokottnál aktívabban foglalnak állást különböző szociáletikai kérdésekben, mint a munkanélküliség vagy a géntechnika.
A püspök elmondta, hogy a német testvéregyház vezetői egyre erőteljesebben szorgalmazzák a vasárnap, mint pihenőnap megtartását, mert a megváltozott vásárlói szokások "elveszik a vasárnapot az emberektől".
Beszámolt arról is, hogy a német fél különösen nagy problémának nevezte az iszlám hívők számának előretörését, akiknek az aránya Münchenben magasabb az evangélikusoknál, ugyanakkor alapvető szocializációs lépésekre, mint például a német nyelv megtanulása, többségében nem hajlandók.
Kifejtette, hogy a találkozón, amelyen bajor részről mind a hét, Magyarországról pedig mind a három evangélikus püspök részt vett, a testvérintézmények, úgy mint az iskolák, óvodák, szeretetotthonok, hajléktalanszállók tapasztalatcseréinek aktívabbá tételéről is tárgyaltak.
Döntöttek többek között arról, hogy Magyarországról két hallgató hat éven keresztül egyetemi ösztöndíjas diakóniai képzésben részesül 2009-től, amelynek keretében szociális gondozói és teológiai képzést egyaránt kapnak. Ez a későbbiekben az önálló magyarországi evangélikus diakónusképzést is beindíthatja - vélekedett Fabiny Tamás.
Ezenkívül körvonalazódott, hogy az erlangeni Friedrich Alexander Egyetemen a magyar evangélikusok egyházi újságírást tanuljanak, valamint a bajorok a magyar testvéregyházat támogatásukról biztosították egy egészségügyi rehabilitációs központ létrehozásában - közölte.
A bajor evangélikus vezetés felhívta a figyelmet a lelkészi életmóddal is együttjáró mentálhigiénés problémákra, például a válásokra és az alkoholizmusra, amellyel kapcsolatban a prevenciót tartotta a legfontosabbnak. Ennek keretében Münchenben működik egy lelkészi iroda, ahol minden lelkipásztornak van személyes lelki gondozója - folytatta.
Az eszmecserén a vendéglátókat Johannes Friedrich tartományi püspök vezette, a magyar küldöttség élén pedig Ittzés János, az MEE elnök-püspöke állt. Fabiny Tamás megjegyezte: a bajorokkal folyó tárgyalások egyre inkább arra mutatnak, hogy a magyar felet egyenrangúként kezeli nyugat-európai testvéregyházuk.
