A legfrissebb botrány

Legutóbb a görög súlyemelő-válogatott tizenegy tagjánál hozott pozitív eredményt a doppingvizsgálat. A versenyzők azon a rajtaütésszerű, előre be nem jelentett ellenőrzésen buktak meg, amelyet a WADA, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség emberei végeztek. A válogatott vezetőedzőjét, Hrisztosz Jakovut azonnal felfüggesztették, noha a B próba eredménye még nem született meg. A 60 éves szakember volt az egyik legeredményesebb görög súlyemelőtréner, akinek legsikeresebb versenyzői összesen öt olimpiai aranyat, továbbá ugyanennyi ötkarikás ezüstöt és két bronzot nyertek az 1992-es, barcelonai nyári játékok óta. Az eredmények egy pillanat alatt megkérdőjeleződnek, és a gyanú árnyéka örökre rajtuk marad.

Egyszer volt, hol nem volt, de igaz volt…

Az athéni olimpia magyar „doppingkönyve” terjedelmes méretűre nőtt 2004-ben. Magyarország egy kellemetlen elsőséget is magáénak tudhatott. A megszerzett nyolc arany és az összesen tizenhét érem mellett az öt doppingesettel a házigazda görögökkel együtt a legtöbb sportolónk bukott meg. Nem éppen ilyen dicsőségre vágytunk. A sort a versenye előtt megbukott súlyemelő Kecskés Zoltán nyitotta, majd kizárták a játékokról a diszkoszvetésben első Fazekas Róbertet, a szintén súlyemelő Kovács Zoltánt és Gyurkovics Ferencet, végül, a játékok utolsó napján a kalapácsvetésben első Annus Adriánt is.

Doppingolsz, vazze!

A doppingolás igazi veszélye abban rejlik, hogy sokaknak csak a győzelem a fontos, hogy hogyan, milyen eszközzel éri el ezt a sportoló, már nem számít. Ezzel éppen azokat a szabályokat rúgják fel, amiről a sport szól, vagy szólnia kéne. A verseny tisztasága, a küzdelem igazságossága, és nem mellékesen az egészség megőrzése. Rémesen hangzik, hogy gyógyszerek, amiket arra találtak ki, hogy gyógyítsanak, olyan célokra használnak mellyel pont a szervezet rombolását érik el. Egyes sportágakban rendkívüli fizikai teljesítményre, állóképességre van szükségük a versenyzőknek. Ma már a laikusoknak is feltűnik, hogy némely sportoló milyen emberfeletti teljesítményre képes. Sokszor már olyan érzésem támad, hogy tovább nem fokozható, se szerekkel, se edzéssel. Nem lehet négyévente másodperceket, métereket lefaragni, más sportágakban pedig növelni azokat. Azzal az eredménnyel, amely 30-40 évvel ezelőtt világszenzációnak számított, ma egy sportoló talán ki sem kerül az olimpiára. Sportolók, edzőik és orvosaik nem tétlenkednek. Titkos laboratóriumokban a világ számos pontján azon fáradoznak, hogy az éppen aktuális vizsgálati módszerek által még kimutathatatlan teljesítménynövelő szereket állítsanak elő. Géndopping, EPO és THG, ez lesz a jövő, vagy már a jelen?

Leegyszerűsítve dopping minden, ami a különböző doppinglistákon szerepel. Adott esetben doppingnak minősülhet a kávé, az alkohol is, természetesen itt nem az egészségkárosító hatás kerül előtérbe. A mai modern sporttudomány már számos olyan szert kifejlesztett, amely a sportoló egészségének károsítása nélkül éri el a teljesítmény fokozását. Sikeres ezen a téren a kreatin, amely készítmény nem minősül doppingszernek. A kreatin káros mellékhatások nélkül segít fokozni a teljesítményt.

A hazai és nemzetközi szervezetek évente dollármilliókat áldoznak arra, hogy megelőzzék a doppingolást, illetve kiszűrjék a versenyeken azokat, akik tiltott teljesítményfokozó szerekkel akarnak világraszóló eredményt elérni. A doppingellenes harc széles nemzetközi összefogással, a NOB, illetve a különböző nemzetközi szervezetek, szövetségek vezetésével zajlik. Az egyes országok kidolgozzák saját doppingellenes stratégiájukat, a versenyek közti szűrések rendszerét, illetve a nemzetközi normákhoz igazítják saját jogszabályaikat. Magyarországon a Büntető Törvénykönyv 1998-as módosítása tartalmazza a doppingolással kapcsolatos előírásokat. Ezek lényege, hogy hazánkban a doppingolás bűncselekmény, amely miatt adott esetben akár börtönbüntetés is kiszabható.

A WADA is le van maradva

Hazánkban a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) által akkreditált, közbeszerzési pályázaton győztes Magyar Antidopping Csoport (MACS) végzi az ellenőrzéseket. (Nevüket, Kovács Ági esete kapcsán az egész ország megtanulta.) A MACS szerint külföldön és itthon is jelentős az olyan élsportolók száma, akik nem tiszta eszközökkel készülnek a versenyekre. Az ausztrál Curtin Egyetem és az ország doppingellenes ügynöksége által tavaly elvégzett vizsgálat szerint a helyi sportolók egyharmada hisz abban, hogy lebukás nélkül megúszható a doppingolás, ráadásul a megkérdezettek hét százaléka úgy véli: versenyeken is nyugodtan lehet élni a tiltott teljesítményfokozókkal. Tegyük hozzá: Ausztrália az élen jár a doppingellenőrzésben.

Tiszeker Ágnes, a MACS ügyvezetője elmondta: „Az ellenőrök egy lépéssel mindig le vannak maradva a tiltott szereket gyártó és azokat fogyasztók mögött. Sokszor megkérdezik tőlem, hogy sok pénz van-e a doppingellenőrzésben. Mindenki döntse el maga, de a dopping-előállításban sokkal több, az biztos. Újabb és újabb szereket fejlesztenek ki, amelyeknek kicsi az ürülési ideje, így egyre nehezebb kimutatni a vétségeket.”

A MACS-tól a magyar állam rendeli meg a vizsgálatokat, ugyanakkor ezt az egyes szakszövetségek is megtehetik. Az idei évre – tekintettel az olimpiára - 1300 dopping mintavételt rendelt az állam. Kiemelt figyelmet fordítva az atlétákra, az úszókra, a kajak-kenusokra és a súlyemelőkre. Olyan ez, mint a rendőrségi nyilvántartás, vagy még rosszabb. Ha egyszer priusza lesz egy embernek, utána az egész család „megfigyelés” alá kerül. Havonta átlagosan 100 és 200 közötti doppingellenőrzést végez a MACS. Ha pozitív mintát találnak, vagy egy sportoló doppingvétséget követ el, akkor egy kormányrendelet szerint azt azonnal nyilvánosságra kell hozniuk. A jelenlegi magyar élsportolók között is sokan élnek tiltott szerrel. A gazdagabb országokban 40 százalék körüli a doppingoló sportolók száma. De nekünk se legyenek illúzióink, itthon is 20-30 százalékra tehető az arányuk.

Vannak sportágak, melyeknek talán örökre megbélyegeződtek. Kerékpárban (gondoljuk csak a Tour de France, vagy a Giro d’Italia botrányaira) már lassan az számít szenzációnak, ha akad versenyző, aki tiszta marad az ellenőrzés során. De ugyanez a helyzet súlyemelésben és az atlétika is közel jár ehhez a megbélyegzéshez. A 2000-es évek elején sorra buktak le a THG-t (mesterséges szteroid) használó versenyzők. Olyan atléták akadtak fenn, mint a 100 és 200 méteren világbajnoki címet szerzett Kelli White, Dwain Chambers, Marion Jones vagy Tim Montgomery.

A legújabb és a leghatásosabb

Napjaink legáltalánosabban használt doppingszere még mindig az EPO (eritropoetin), melynek vörösvértestképzést és ennek következtében oxigénfelvételt fokozó hatását előszeretettel használják a hosszabb ideig tartó, nagy fizikai erőkifejtést igénylő sportágakban. A géntechnológia segítségével előállított humán rekombináns EPO-t eredetileg művese kezelésre szoruló betegek életmentő terápiájához fejlesztették ki. A hormon, melyet a test maga is termel, oxigénhiányos környezetben aktivizálódik. Egyre több szó esik a géndoppingról is, amely minden teljesítményfokozó eljárás közül valószínűleg a legveszélyesebb. Gyanítható, hogy a világon már ma is megpróbálkoznak az eljárás alkalmazásával némely sportolónál, ám kimutatása még megoldatlan. Mind a NOB, mind a WADA fokozott erőfeszítéseket tesz olyan tesztek kidolgozása végett, amelyek kimutatják a géndoppingot. A világ több laboratóriumában folynak olyan állatkísérletek, amelyek génmanipulációval szándékoznak növelni a test fizikai teljesítményét. Hogy meddig mehet el az orvostudomány? Már nincsenek határok...

Európa legnagyobb sportszergyártó cége, az Adidas úgy határozott, hogy azonnali hatállyal felbontja szponzori szerződését azzal a sportolóval, aki doppingvétséget követ el. Nem kell a bűnös, ne akarjon pénzt, sikert, elismerést. Olyan, mintha minden sportoló csaló lenne, pedig azért még akadnak kivételek. Nem felejtem el Fodor Rajmund arcát, amikor az athéni vízilabda döntő megnyerése után arról mesélt, hogy vitték őket doppingvizsgálatra. Vannak, akik még fel tudják mérni, hogy mit lehet és mit nem. Ész kell hozzá. Miért fontosabb a győzelem, a maximum feletti teljesítmény, mint az egészség? És miért kell a sikerért cserébe, az életet adni?